Magyarország most Európa beteg embere, szinte minden mutató tekintetében a sor végén kullog, mégis van esély a kitörésre, ehhez azonban a Nemzeti fejlesztési terv megvalósítása kapcsán ideáramló ezermilliárdokat ésszerűen kell felhasználni, és nem szerencsés a portugál utat követni, ahol olyan fejlesztéseket valósítottak meg, amelyeknek a fenntartására nincs pénz – mondta Kósa Lajos. Kerülendőnek nevezte a hasonló veszéllyel fenyegető presztízsberuházásokat, megfontolandónak viszont az ír példát, ahol a politikai elit megegyezése eredményeként harmincéves oktatási programmal alapozták meg a később ír csodaként emlegetett gazdasági fellendülést.
Kifejtette, bár e példa emlegetése Magyarországon illetlenségnek számít, s nincs is sok esély arra, hogy a politikai osztály szereplői fontos kérdésekben megállapodásra jussanak egymással, Debrecenben ettől eltérő utat járnak. Emlékeztetett: a fontos dolgokban való egyezségre a város meghatározó szereplői már mutattak példát: miközben az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a fővárosban rendőrattak volt, Debrecenben az összes egyház és politikai párt közös felvonulással ünnepelt.
Kósa értékelése szerint a fővárossal együtt mindössze fél tucat magyar város esélyes arra, hogy észrevehető legyen a nemzetközi mezőnyben. Debrecen ezek élvonalában van, így ami Debrecennek érdeke, az érdeke Magyarországnak is. A cívisváros teljesítményei közül kiemelte az infrastruktúra fejlesztését: a 160 ezer látogatót vonzó Leonardo-kiállításnak otthont adó Modemet, a Kölcsey Központot és azt, hogy 2001 óta tucatnyi nemzetközi sportrendezvénynek adott otthont a város. Úgy fogalmazott, ezek ma már azok előtt a döntéshozók előtt is világosak, akik a felkészült Debrecennel szemben a felkészületlen Pécsnek ítélték az Európa kulturális fővárosa címet. Idézte a most leköszönt pécsi programigazgatót, aki azt írta debreceni kollégájának a pécsi felkészülés állása ismeretében: Igazatok volt, nem lesz itt semmi.
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
