Felújított korrupciós vádak a Gripen-ügyben

Alig zárta le a magyar kormány megbízásából tevékenykedő Gripen-vizsgálóbizottság a munkáját, és ért haza Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az Egyesült Államokból, ismét előkerült a svéd vadászgépek beszerzésének ügye, de most már az amerikai liberális sajtóban. A The New York Times névtelen amerikai illetékesekre hivatkozva azt írja, hogy több millió dollárt fizetett a BAE Systems brit hadiipari csoport a „főbb magyarországi pártoknak” azért, hogy Budapest a brit céggel kössön szerződést a svéd Gripenek beszerzéséről.

Rejtélyes informátorokra hivatkozik a The New York Times, akik azt állítják: az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik tájékoztatóján az hangzott el: több millió dollárt fizetett a BAE Systems brit hadiipari csoport a „főbb magyarországi pártoknak” azért, hogy Budapest a brit céggel kössön szerződést a Gripenek beszerzéséről. Az újság idézi Tome H. Walters altábornagyot is, aki a beszerzés idején a washingtoni védelmi minisztérium tengerentúli eladásait felügyelte. A nyugállományú tábornok állítása szerint az amerikai kormányzat Csehországban és Magyarországon is manipulációkat tapasztalt a háttérben, amikor amerikai vadászgépeket próbált eladni.
Mint ismert, a Gripen-beszerzésről még az Orbán-kormány idején döntött a nemzetbiztonsági kabinet 2001-ben, majd a Medgyessy-kormány 2003-ban módosította a szerződést, közel a duplájára növelve a bérlés értékét. Akkoriban a BAE Systems és a svéd SaaB AB ipari csoport közös tulajdona volt a Gripen International, amely a harci repülőgépeket értékesíti, ám a brit cég 2005-ben kilépett a vállalkozásból. Emlékezetes, hogy Svédországban idén február óta ügyészségi vizsgálat folyik a gépek csehországi lízingelését kísérő állítólagos korrupció miatt.
A BAE Systems a The New York Times cikkére reagálva közölte azt is: a cégnek nincs tudomása arról, hogy bármilyen vizsgálat folyna ellene Magyarországon.
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter tegnap ennek ellenére az Egyesült Államok budapesti nagykövete útján hivatalos tájékoztatást kért az amerikai hírszerzésnek a magyar Gripen-beszerzéssel kapcsolatos esetleges információiról. Az amerikai nagykövetség lapunknak nem kívánta kommentálni a New York Times cikkét. A BAE Systems a forgalmának közel felét Amerikában bonyolítja, ezért valóban nyomozhat ellene az amerikai hírszerzés. Az amerikai törvények szerint ugyanis kizárhatják azt a céget az Egyesült Államok piacáról, amelyik egy harmadik országban korrupciós ügyletekbe keveredik.
A BAE elleni legsúlyosabb korrupciós vádak egyébként nem is a kelet-európai beszerzések miatt fogalmazódtak meg, hanem a szaúd-arábiai ügyletek miatt.
Könnyen a korrupció gyanújába keveredhetnek viszont egyes politikusok Magyarországon is a Gripen-beszerzések ügyében. A svéd államügyész hazánkban csak a 2003-as szerződésmódosítást vizsgálja, amellyel a Medgyessy-kormány idején 108 milliárdról több mint 214 milliárd forintra emelték a beszerzés költségeit, a Vadai Ágnes által vezetett kormánybizottság viszont szinte kizárólag az eredeti kontraktus megkötésének időszakában talált állítólagos visszásságokat. Vadai tegnap ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ők nem vizsgálták a korrupciót.
Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő úgy reagált: az Orbán-kormány idején 2001-ben mind biztonsági, mind nemzetgazdasági szempontból a lehető legjobb döntés született, hiszen a Gripen vadászgépek bérlésével párhuzamosan a svéd fél 110 százalékos ellentételezést vállalt. Szerinte azóta senki sem tudta megmagyarázni, hogy a szocialista kormány idején, 2003-ban miért módosították úgy a Gripen-szerződést, hogy légi utántöltéssel és precíziós bombázási képességekkel látják el a vadászgépeket. – A brit–svéd konzorcium által gyártott, alig használt vadászgépekhez szükséges fegyverzetet az Egyesült Államoktól szereztük be, ezzel is az euroatlanti elkötelezettséget igyekeztünk érzékeltetni – közölte Simicskó István (KDNP). Korrupció gyanúja akkor vetődhet fel, ha az ország számára előnytelen, szakmailag indokolatlan szerződést kötnek, a 2001-es kontraktus azonban ennek éppen az ellenkezője volt. A 2003-as szerződésmódosítás viszont mind a katonaszakma, mind a közvélemény számára érthetetlen volt – tette hozzá a politikus. Az Orbán-kormány döntését előkészítő tisztségviselők szintén arra emlékeztetnek, hogy a nemzetbiztonsági kabinet által kibocsátott, többszörösen halasztott beadási határidejű tenderre beérkezett ajánlatok közül szinte minden szempontból a svédeké volt a jobb. A svédekkel akkor Európa-szerte egyedülálló ellentételezésről sikerült megállapodni. Kötelezettséget vállaltak ugyanis arra, hogy a 108 milliárd forintos bérleti díj 110 százalékát „fizetik vissza” ellentételezés formájában.