Iratismertetés E. Zsanett ügyében

A nyomozás végét jelenti, hogy iratismertetést tartanak hétfőn a Múzeum körúti erőszak ügyében. Ilyenkor általában vádjavaslattal továbbítják az aktákat. Ha nem tesznek indítványt az érdekeltek, akkor még ebben a hónapban dönthetnek arról, hogy vádat emelnek-e az öt rebiszes ellen, vagy bizonyítékok hiányában megszüntetik az eljárást.

Hétfőre idézte be a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Múzeum körúti erőszak miatt meggyanúsított öt rebiszes rendőrt iratismertetésre – tudta meg lapunk Morvai Attilától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől. Ez a nyomozás végét jelenti. Várhatóan egy nap elegendő lesz az akták áttanulmányozására, illetve a lehetséges indítványok megtételére. Ha senki nem él e jogával, akkor az akták átkerülnek a Fővárosi Főügyészségre, ahol még ebben a hónapban dönthetnek arról, hogy az ügyben vádat emelnek-e, vagy megszüntetik az eljárást. Jogi szakértők szerint általánosságban elmondható, hogy ha egy büntetőeljárásban iratismertetést tartanak, akkor azt vádjavaslat követi. Ha a nyomozó hatóság meg akarta volna szüntetni az ügyet, azt már előbb megtette volna.
A sértett, E. Zsanett jogi képviselője, Tuza Péter lapunknak elmondta: az ügyészség a nyomozás lezárásáról hivatalosan nem tájékoztatta. Az ügyvéd álláspontja szerint a nyomozást akkor zárják le, ha a hatóság minden bizonyítékot beszerzett. – Márpedig ez nem történt meg – állítja Tuza Péter.
A jogász hiányolja az ügyészség válaszait a hónapokkal korábban benyújtott indítványaira. Nem reagáltak az új DNS-szakértő kirendelésére, az interneten csevegő, magát az egyik gyanúsítottnak kiadó személy felkutatására és a póthaj hiányos vizsgálatára vonatkozó beadványokra.
Ismeretes, E. Zsanettet feljelentése szerint május 4-én hajnalban, a fővárosi Múzeum körúton két rendőr igazoltatta, majd három társuk jelenlétében megerőszakolták. Utána hazakísérték, és húszezer forintot elvettek tőle. A Budapesti Nyomozó Ügyészség öt rebiszes rendőrt gyanúsított meg a bűncselekmények elkövetésével. A járőröket egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, azután szabadlábon védekezhettek. A Rebisz parancsnoka is feljelentette beosztottjait szolgálatban kötelességszegés és hivatali visszaélés miatt. Ezért a Budapesti Katonai Ügyészség vádat is emelt ellenük. A dokumentum szerint a bűncselekményt azzal követték el a rendőrök, hogy május 4-én hajnalban elhagyták kijelölt szolgálati helyüket, s a korábban igazoltatott E. Zsanett lakásához hajtottak. Ezt azért tették, mert a fiatal nő a Múzeum körúton nem tudta bemutatni a papírjait, amelyeket lakása előtt adott át az egyenruhásoknak – állítja a vádirat. A lányt nem jelentették fel, a helyszínen nem bírságolták meg, emiatt E. Zsanett jogtalan előnyhöz jutott: az öt rendőrből három ezzel hivatali visszaélést követett el.