Megszüntette a nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Múzeum körúti erőszakkal gyanúsított öt rebiszes rendőr ügyében – nyilatkozta tegnap lapunknak Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A döntés nem jogerős, mivel az érintettek panasszal élhetnek a határozat ellen. Morvai kifejtette, az erőszakot érintő vizsgálatot bűncselekmény hiányában, míg a vesztegetésre vonatkozót bizonyítottság hiányában szüntették meg. Ha bebizonyosodik, hogy a fiatal nő valótlanságokat állított a hatóság előtt, akkor annak hivatalból kötelessége megindítania a bűnvádi eljárást. Ezt egyébként a hamisan megvádolt érintettek is kezdeményezhetik.
Morvai Attila érdeklődésünkre elmondta, hogy a nyomozásban beszerzett objektív bizonyítékok, mint például a gyanúsítottak és a sértett mobiltelefonjainak híváslistái, illetve cellainformációi, a térfigyelő kamerák felvételrészletei, valamint a vallomások nem támasztották alá, hogy E. Zsanettet a feljelentésében előadott helyen, időben és módon megerőszakolták volna. Az ügyészség vizsgálata szerint a járőröző rendőrök az intézkedés helyszínét, azaz a Múzeum körutat nem hagyták el, csak akkor, amikor hazakísérték E. Zsanettet. Mindössze öt-hat percnyi idővel nem lehetett elszámoltatni a gyanúsítottakat, ez alatt azonban életszerűtlen, hogy megerőszakolták volna a feljelentőt. Az is kiderült, hogy a fiatal nő autóját nem az általa elmondottak szerint állították le. A kerületben szolgáló két járőrpáros az utcán állva intette le, s nem a rendőrkocsiból jeleztek neki. E. Zsanettel együtt egyébként egy másik autóst is ellenőriztek abban az időpontban. Az ötödik rebiszes egyedül érkezett a Múzeum körútra a rendőrautóval, amelynek a mozgását – egyszer például bement a VIII. kerületi kapitányságra, majd visszatért a Nemzeti Múzeum elé – nyomon lehetett követni. Az igazoltatás alatt ráadásul az öt rendőrből hárman egy szabálytalankodó autós után eredtek, s csak később tértek vissza a helyszínre. Az ügyészség szerint tehát a feljelentő be sem ült a rendőrautóba. Azt az elmondását pedig, amely szerint egy kis utcába vitték, ahol megerőszakolták, a mobiltelefonok cellainformációi és a térfigyelő kamerák felvételei sem támasztották alá.
Az egyik erőszakkal gyanúsított rendőr védője, Somfainé Vajda Ágnes érdeklődésünkre kifejtette: nem lepte meg az ügyészség döntése, hiszen azok a bizonyítékok, amelyek alapján a hatóság megszüntette a nyomozást, már júniusban rendelkezésre álltak. A jogász szerint az eljárás emiatt egy kissé túlbiztosított volt.
– Amint a határozat jogerőre emelkedik, kezdeményezzük a sértett hamis vád miatti felelősségre vonását függetlenül attól, hogy ezt az ügyészség elrendeli-e vagy sem – jelentette ki Somfainé. Erre egy másik, vesztegetéssel és erőszakkal is gyanúsított rendőr védője, Soltészné Nagy Katalin szerint nincs szükség. A hamis vád ugyanis hivatalból üldözendő, így az ügyészségnek mindenképpen lépnie kell. Az ügyvéd úgy látja, hogy az összes megismert bizonyíték alapján megalapozott az E. Zsanettel szembeni hamis vád gyanúja. Soltészné egyébként panaszt nyújtott be a határozat ellen, mivel szerinte a vesztegetés miatt is bűncselekmény hiányában kellett volna megszüntetni a nyomozást.
A sértett jogi képviselője, Tuza Péter lapunknak azt mondta: a megszüntető határozat csak megerősítette őt és E. Zsanettet abban, hogy az ügyet bíróságra kell vinni. Ez azt jelenti, ha a panaszát, amelyet benyújt majd, elutasítják, pótmagánvádat kezdeményez az öt rendőr ellen a bíróságon. – Semmilyen lehetőséget nem látok az ügyfelem elleni hamis vád miatti eljárásra – válaszolta kérdésünkre az ügyvéd.
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó