Mentés helyett ölés

Meglehetősen szokatlan lobbit indított néhány, magát állatvédőnek tekintő személy az ország menhelyein: arra próbálják rávenni a társaikat, hogy – eddigi gyakorlatukkal ellentétben – altassák el a létszám feletti kutyákat. A menhelyek az utóbbi időben valóban megteltek, ám az állatok elpusztítása nem lehet megoldás a túlzsúfoltság ellen – vélik a civilek. Szerintük több jól működő menedék, állami és önkormányzati segítség is kell.

Meg kell szabadulni az öreg és csúnyácska állatoktól, így lesz hely a többinek, és kevesebb a költség is – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal próbálják meggyőzni és saját gyakorlatukra rávenni a menhelyek vezetőit úgynevezett állatvédők. A lappangó lobbi meglehetős ellenállást váltott ki a civilek többségénél, akik azt állítják: a mentés a dolguk, nem pedig a pusztítás.
Igaz, a gyepmesteri telepeken két hét karantén után gyakori, hogy elaltatják az állatokat. Ám szerencsére egyre több az olyan gyepmester, aki ehelyett inkább megpróbálja gazdához vagy menhelyre juttatni a kutyákat – tájékoztatta lapunkat Orbán Zsófia, a több mint negyven szervezetet tömörítő Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség vezetője. Elmondta: a szövetség etikai kódexe csak a nagyon beteg és az újszülött kutyák altatását teszi lehetővé, az indokolatlan pusztítást szigorúan tiltja. Ráadásul ugyanezen elvekről nyilatkozniuk kellett akkor is, amikor az Állatvédelmi Világszövetségbe, illetve a nagy múltú RSPCA-ba (Angol Királyi Társaság az Állatok Elleni Kegyetlenkedés Ellen) kérték felvételüket.
Tény és való, hogy az utóbbi időben drasztikusan megnőtt a kóbor állatok száma. Pécsről és Pécs környékéről 2003-ban 950, tavaly 1140, míg az idén november végéig már 1385 kutyát fogadtak be – közölte lapunkkal Farkas Tamás, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület vezetője. Elmondta: határozottan ellenzi az altatást, más megoldást kell találni, ilyen az ivartalanítás, a felelősségteljes állattartás, az intenzívebb gazdakeresés és a mikrocsipezés. Mindez azonban nemcsak az állatvédők felelőssége, hanem az államé és az önkormányzatoké is – fűzte hozzá.
– Az lesz a legutolsó napom az állatvédelemben, amikor arra kényszerülök, hogy elaltassak egy állatot – nyilatkozta lapunknak Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke. Ő kezdeményezte, hogy nyilvánítsák bűncselekménynek az állatkínzást. Elmondta: más eset, amikor az állatorvos dönt úgy, hogy egy szenvedő, beteg kutyát el kell altatni, és megint más, ha bizonyos menhelyek zsúfoltságra hivatkozva teszik ugyanezt. Kezdeményezni fogja a Magyar Állatvédők Országos Szervezeténél, hogy szigorúan szabályozza az altatás feltételeit. Az sem jó megoldás, hogy csak az illetékességi területről fogadnak be állatokat. Az állatvédőknek a mentés a feladatuk, nem a pusztítás – fűzte hozzá Fiáth Szilvia.