Mint azt korábban megírtuk, a Laktó Kft. – a természetvédelmi őrszolgálat jelentése szerint – először 2001-ben fogasolt meg gépekkel több ízben olyan területeket, ahol védett növények éltek, majd 2002-ben kaszált le védett orchideafajokat a nemzeti park szélén, hogy szántó-vető gazdálkodást folytasson. Ezt a tevékenységet a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok szerint a Laktó Kft. tovább folytatta. A cég a KNP szakembereinek gyanúja szerint 2004-ben az úgynevezett kunpeszéri rétek egy területén egy védett madár, 500 ezer forint eszmei értékű haris tojásokkal teli fészekalját tette tönkre gondatlan kaszálással, de elkaszálhatták az egymilliós értéket képviselő, szigorúan védett túzok fészkét is, amely szintén itt költött. Az 58 hektárnyi rétet ráadásul beszántották, aminek következtében az érintett gyepterületen előzőleg dokumentáltan található, hazai védettséget élvező növényfajok egyedei pusztultak el. A nemzeti parki iratokban azt is rögzítették, hogy amennyiben volt vipera a parcellán, az vélhetőleg elpusztult.
A szakemberek egy része azóta sem érti, hogy mindez miként fordulhatott elő. Az MMTE két korábbi vezetője viszont az elmúlt években komoly karriert futott be a természetvédelemben. Haraszthy László 2002-ben a KVVM természetvédelemmel foglalkozó helyettes államtitkára lett, majd később szakállamtitkárrá emelkedett, pedig ehhez a kinevezéshez a sajtóhírek szerint nem volt meg a jogszabályok szerinti végzettsége. Vitatták a végzettségét Kállay Györgynek, az MMTE korábbi elnökének is, aki 2005-ben a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója lett. Ennél a parknál folytattak vizsgálatokat a fent említett pusztításokat elkövetők ellen. Az elkövetőket alkalmazó cég – miközben gazdálkodott a nemzeti park szélén – 2001-től kezdve milliókkal támogatta az MMTE rákosivipera-programját. A pénzt a szervezet által alapított Természet Szolgálatában Alapítványnak fizette, amelynek Kállay György kurátora, majd 2006-tól kuratóriumi elnöke lett. Haraszthy László a legvégsőkig kitartott az alapítvány atyja, Kállay György mellett. A régi barátot javasolta például újra a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának, de pártfogoltját a szakirányú végzettségéről folyó viták miatt nemrég, pályázat kihirdetése előtt egy nappal lemondatták.
Haraszthy akkor is kiállt a madártani egyesület mellett, amikor a 2001-es ügyben folyó rendőrségi eljárásban – mint helyettes természetvédelmi államtitkár – olyan szakvéleményt adott, miszerint a parlagi vipera védelme érdekében – általánosságban megengedhető a terület mezőgazdasági hasznosítása. A rendőrség végül bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet. Még furcsább a későbbi (2004-es, 2005-ös) pusztítások utáni eljárás a hatóság részéről. 2005 szeptemberében – amikor már Kállay György a KNP igazgatója – a nemzeti park egyik ügyintézője megállapította ugyan, hogy természetvédelmi szabálysértés történt, de bírságot nem szabott ki, és mindöszsze figyelmeztetésben részesítette a Laktó Kft.-t. Az MMTE vezetői lapunknak korábban úgy nyilatkoztak, hogy a viperaprogramra bérelt rétek több mint 5000 hektárnyi területén 2001-ben felszántott, szántóföldi művelési ágban levő, honvédségi terület 40-50 hektárja nem gyep volt, hanem lucernatábla, vagyis szántó minősítésű terület.
– Álláspontunk szerint a Magyar Nemzet írása a szakállamtitkár elleni személyes támadás, és ezzel nem kívánunk foglalkozni – reagált lapunk korábbi, a témával foglalkozó cikkére a környezetvédelmi tárca sajtóosztálya. Ugyanakkor leszögezték: nincs tudomásuk arról, hogy a Kiskunsági Nemzeti Parkban természetkárosítás történt volna. – A rákosi vipera védelmi tervét a Rákosivipera-védelmi Tanács készítette 2001-ben. A programot ellenőrző európai uniós szakember véleménye szerint ez a legjobban felépített úgynevezett Life program a térségben – tette hozzá a környezetvédelmi minisztérium sajtóosztálya.
tenisz
„Egy afrikai gyereknek keményebb az élete” – a testvére durván beszólt Zverevnek
