Társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt javasol vádemelést a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a 2002. május 9-i, nyolc ember halálával végződött móri bankrablás egyetlen élő gyanúsítottjával, W. Róberttel szemben – mondta el tegnapi, a véres bűncselekmény új nyomozásának lezárását bejelentő sajtótájékoztatóján Csizner Zoltán alezredes, az NNI igazgatóhelyettese. Egyúttal az emiatt már tényleges életfogytiglani fegyházra ítélt Kaiser Ede perújítási nyomozásának adatait is eljuttatták a vádhatósághoz.
Az NNI igazgatóhelyettese elmondta, a két gyanúsított, a júliusban öngyilkosságot elkövetett N. László és W. Róbert a postások kirablásával és a móri bűncselekmény végrehajtásával csaknem 13 millió forint kárt okozott. N. László már a móri bűncselekmény előtt, 2002. február 13-án elkövette az első kézbesítő elleni rablást. Ezekben az adatok szerint W. Róbert nem vett részt. Ezután egészen 2005 júniusáig még további öt postást rabolt ki, két kézbesítőt pedig lelőtt, akik közül az egyik meg is halt.
A postások kirablásainak nyomozását a NNI 2004. február 16-án vonta hatáskörébe, amikor az adatok arra engedtek következtetni, hogy a támadások mögött egy elkövető állhat. Ezért egy nyomozó csoportot állított az ügyre az NNI vezetése. Az eredmény nem is maradt el, még abban az évben, december 28-án, a Tatabánya melletti erdő felsőgallai részén több, a postástámadások elkövetője által elrejtett csomag került elő. Ezekben a rendőrök megtalálták a 2002. február 13-án megtámadott postás táskáját, és 93 különféle, lopásból és más bűncselekményekből származó okiratot. Találtak még ezenkívül olyan lőszerhüvelyeket, melyeket a kézbesítő halálával végződött veszprémi rablásnál használt fegyverből lőttek ki – idézte fel az alezredes.
Ezután csaknem két év telt el, amíg sikerült annyi adatot összegyűjteni, hogy tavaly szeptemberben az elkövetőről egy gipszből készült szoborfejet mutatott be az NNI a sajtónak. Innentől kezdve felgyorsultak az események. Csizner felidézte: egy hónapra rá újra csomagok kerültek elő a Tarján melletti erdőből. Több dobozban elásva fegyvereket, köztük Kalasnyikov géppisztolyt, 22-es puskát, lőszerhüvelyeket, robbanóanyagokat, pirotechnikai eszközöket, rendőrségi felszerelési tárgyakat leltek a rendőrök. A szakértők megállapították, a lőszerhüvelyek egy részét a veszprémi postásgyilkosságnál, másik részét pedig a móri bankrablásnál használt fegyverekből lőtték ki. Csizner szerint még ekkor sem a lehetséges móri elkövetőre gondoltak, inkább azt sejtették, hogy a kézbesítők támadója szállíthatta a fegyvereket a mészárosoknak. Idén januárban azonban jelentkezett egy tanú, aki a szoborfejet és a csomagok megtalálási helyét összekötve elvezette a nyomozókat a tatabányai N. Lászlóhoz. A rendőrök elkezdték ellenőrizni a férfi kapcsolatait, ismerőseit, mozgását, telefonjának forgalmazását. Kiderült, hogy előélete tiszta, büntetlen. Azonban fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, mivel korábban börtönőrként dolgozott. Ismerősei között szerepelt W. Róbert és S. Zoltán, akikkel 2002 tavaszán szoros kapcsolatban állt. N. László mobiltelefonja a bankrablás előtti hetekben Móron forgalmazott, azonban a bűncselekmény idején telefonja nem adott hasonló jelet. W. Róbert telefonját a bankrablás után körülbelül fél órával Oroszlányban használták, előtte kikapcsolt állapotban volt. Mivel korábban felvetődött a hármas elkövetés, ugyanígy ellenőrizték S. Zoltánt is, ő azonban a móri bűntett idején előzetes letartóztatásban ült. Az adatok birtokában február 16-án Tatabányán kommandósok segítségével elfogták N. Lászlót és W. Róbertet. Májusban pedig kiderült S. Zoltán szerepe is: még rendőrként ő szállította a Móron használt gyilkos fegyvereket.
Az N. Lászlónál tartott házkutatáskor bejelölt térképeket találtak Veszprémről és Győrről. A polcokon sorozatgyilkosokról és Mórról szóló könyvek sorakoztak. Előkerült egy sportcipő is, amelynek mintái és egyedi azonosításra alkalmas jegyei azonosságot mutattak a móri bankban talált lábnyommal. Pár napra rá pedig maga N. László mutatta meg a nyomozóknak szobája titkos rejtekhelyét, ahonnan előkerültek a fegyverek – többek mellett a móri bankfiók biztonsági őrének eltűntnek hitt pisztolya – és alkatrészek is, köztük a Móron használt, 7.65-ös Skorpió gépfegyver és az ugyanakkora kaliberű AP pisztoly hangtompítóikkal együtt.
A gyanúsított vallomásairól Csizner elmondta: W. Róbert elismerte a móri ügyben való szerepét. Állítása szerint N. László volt a szervező és kényszerítette őt a részvételre. A bankban ő adta le az első lövéseket a biztonsági őrre. Utána az ajtóban őrködött végig, a vérengzésből semmit sem észlelt. N. László elismerte, hogy ott volt Móron, de a végrehajtás alatt csak a gépkocsiban várakozott társaira.
A jelenlegi adatok szerint a bűncselekmény N. László ötlete volt, aki pénzt akar szerezni. Társa, W. Róbert is anyagi gondokkal küzdött – magyarázta az alezredes. A tervezés ideje alatt közös lőgyakorlatokra jártak a Tatabánya közeli erdőbe. A bűncselekmény előtti hetekben már terepszemlét tartottak, felderítették a bank személyzetének számát, a biztonsági kamera elhelyezkedését, az őr szokásait.
Az alezredes szólt arról is, hogy a rendőrség nem kéri vissza a 25 millió forint nyomravezetői díjat a Kaiser Ede és Hajdú László ellen terhelő vallomást tevő Kiglics Attilától. Ismert: a rendőrség a móri vérengzés után két és fél hónappal – Kiglics Attila bejelentése nyomán – elfogta Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akiket a bankrablás elkövetésével gyanúsítottak meg. Kaisert két éve jogerősen is bűnösnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a bűncselekményben, és tényleges életfogytiglant kapott. Hajdú László ügyében új eljárás lefolytatását írták elő, amely jelenleg is tart a Fővárosi Bíróságon. Kaiser Ede ügyében a Fővárosi Ítélőtábla perújítási nyomozást rendelt el.
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
