Még a rendelkezésre álló keretet sem tudják „kirepülni” a Gripen vadászgépekből a pilóták Kecskeméten az üzemanyag-ellátás akadozása miatt – tudta meg lapunk. Ez veszélyeztetheti a Gripen-pilóták kiképzési programját is, amely gondokat okozhat az ország légtérvédelmében. Az alapfeladatot jelenleg ellátó MiG–29-eseket ugyanis 2009. január elsejétől tervezik felváltani a Gripenekkel, s ennek megfelelően az idén már nem is tudtak alkatrészeket vásárolni az orosz gyártmányú gépekhez. Ha nem fejeződik be idejében a pilóták kiképzése, úgy a Gripenek nem tudják az eredetileg tervezett időben átvenni a készültségi szolgálatot a MiG–29-es típustól.
Mint arról beszámoltunk, a 2003-ban módosított bérleti szerződés értelmében a svédországi átképzéssel együtt tíz év alatt 16 800 órát tölthetnek a levegőben a magyar Gripenek, amelyek pilótái ebből a keretből kénytelenek kigazdálkodni a jelenlegi kormányzat által megcélzott „misszióra telepíthető, többfeladatú” képességhez szükséges kiképzési feladatokat.
*
A NATO-normák alapján a szakértők szerint még ennél is több repülésre, pilótánként évente legalább 180 óra repülési időre lenne szükség. Kecskeméten azonban információink szerint még a rendelkezésére álló keretet sem tudják kirepülni a gépekből. A Gripen-szerződés értelmében ugyanis a szükséges alkatrészeket és műszaki hátteret a svéd fél adja, a magyaroknak az éves lízingdíjon felül lényegében csak a személyzetet és az üzemanyagot kell biztosítania.
Épp ez utóbbival vannak gondok. A magyar katonai repülésben már régóta nem zökkenőmentes az ellátás, s ez a tény most a Gripen program egyik kerékkötőjévé vált. Úgy tudjuk, a probléma lényege az, hogy az üzemanyag-mennyiség kiszabásánál nem a tervezett repülések igényét veszik alapul, hanem azt, hogy általánosságban mennyit szán az adott évben a Honvédelmi Minisztérium (HM) üzemanyagra, azon belül kerozinra. A magyar katonai repülőtereken így nem ismeretlen az a helyzet, hogy késő nyáron vagy ősszel elfogy az üzemanyag, és a kiképzési tervek nem teljesülhetnek. Az alakulatok ezért „tapasztalatból” igyekeznek visszafogni repüléseiket, nehogy teljesen kiürítsék készleteiket. Értesülésünk szerint ez érvényes idén Kecskemétre is, ahol jó, ha a már itthon lévő tíz Gripen-pilóta az erre az évre tervezett repülési idő hetven-nyolcvan százalékát teljesíteni tudja. Nem segítette a hajózók helyzetét az sem, hogy augusztus 20-án a HM felső vezetésének utasítására öt gépből álló kötelékkel kellett részt venniük a formabontó budapesti díszelgésen. Ez a „békebeli” feladat gyakorlással együtt „néhány tucat órával” csökkentette azt a kiképzési keretet, mely a pilótaállomány bevethetőségének 2008-as eléréséhez volna szükséges. Ha nem lesz elég kiképzett pilóta, úgy a Gripenek nem tudják 2009. január 1-jén átvenni a készültségi szolgálatot a MiG–29-es típustól, amelynek hazai szereplésére a Bokros-csomag óta (1995) a folyamatos és krónikus alkatrészhiány nyomja rá bélyegét.
Mint ismert, az orosz államadósság fejében 28 MiG–29-es érkezett Magyarországra 1993-ban, melyekből 1997-ben egy katasztrófát szenvedett. A gyártó 2002-ben csak 14 gép üzemidejét hosszabbította meg, 2005-ben pedig egy másik gép is a földbe csapódott, mert kigyulladt az egyik hajtóműve. Jelenleg tehát elvileg 13 gép lenne repülésképes, de ezeknek a nagy része is üzemképtelen, alkatrészhiány miatt. Meghatározó gyakorlat a „kannibalizálás”, melyben a már üzemképtelen gépekből egyes alkatrészeket kiszerelnek, hogy azokkal más gépek üzemképességét biztosítsák. A MiG-ek üzemképességét az sem javította, hogy 1993 óta nem gondoskodtak megfelelő tárolásukról, ki voltak téve az időjárásnak, ami hozzájárult szerkezetük intenzív korróziójához.
Ezért is döbbentette meg a szakértőket, hogy a Vadai Ágnes HM-államtitkár által vezette Gripen-bizottság azt állapította meg, hogy a MiG–29-esek felújítása tízmilliárdokkal kevesebbe került volna, mint a Gripenek beszerzése. Miközben tehát a kormány képtelen ellátni a gépek üzemeltetésében rá háruló viszonylag egyszerű feladatot, igyekszik fenntartani a korrupció gyanúját a svéd Gripenek beszerzése körül.
A Gripenekre információink szerint egyébként úgy vigyáznak Kecskeméten, mint a hímes tojásra, mert bármilyen meghibásodás gondokat és nagy költséget okozhat. Az új vadászgépeket 18 fokos, különlegesen klimatizált hangárban kell tartani. A svédek ügyeltek arra is, hogy csak a saját szakembereik nyúlhassanak a gépek egyes berendezéseihez, de többnyire csak megállapítják az esetleges hibát, a javítás Svédországban zajlik.
origo.hu
Lezárt utca, nagy tömeg Dubicsányban: kivágják az ország karácsonyfáját - videó
