Visszakerül Kanadába a festmény

A debreceniek legnagyobb bánatára mától nem látható egyben a Munkácsy-trilógia a Déri Múzeum kupolatermében. A kanadai Hamilton Galériától kölcsön kapott Krisztus Pilátus előtt című mű letéti ideje ugyanis lejárt, így ma leemelik a falról, légmentes dobozba zárják, majd klimatizált kamionban Budapestre, onnan pedig Kanadába szállítják – tájékoztatta lapunkat Fodor Éva muzeológus.

2007. 12. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A város idegenforgalmára jó hatást gyakorló Munkácsy-trilógia első darabja az Ecce homo! még az 1920-as években a múzeumot alapító Déri Frigyes halálát követően az alapító hagyatékával együtt került Debrecenbe. A másik két kép megszerzésére azonban a 90-es évek közepéig kellett várni, 1995-ben sikerült a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című műveket is a Déri Múzeum kupolatermében bemutatni. Ezzel teljesült Munkácsy eredeti koncepciója, aki a nagyszabású trilógiát eredetileg is egy térben történő bemutatásra szánta. Az Ecce homo!, illetve a Golgota 2016-ig továbbra is Debrecenben marad, a Krisztus Pilátus előtt viszszakerülése azonban egyelőre bizonytalan, mert nem sikerült olyan finanszírozási konstrukciót találni sem a városnak, sem a múzeumnak, amivel a képet hosszú távon Debrecenben tarthatnák, esetleg megvásárolhatnák.
A teljes Munkácsy-trilógiát több százezer ember nézte meg a cívisvárosban. A képek Munkácsy Mihály legjobb alkotásai közé tartoznak, amelyeken mesteri kézzel és hihetetlen érzékenységgel dolgozta fel az ismert bibliai történeteket. A trilógia tagjai közül elsőként a Krisztus Pilátus előtt című mű készült el 1881-ben. Megfestését Rembrandt és Rubens alkotásainak tanulmányozását követően 35 olajban megoldott tanulmány előzte meg. A Golgota című képhez szinte azonnal hozzákezdett Munkácsy, és ahogyan a trilógia első darabját befejezte, 1884 húsvétjára el is készült vele. A Krisztust és a Golgotát Sedelmeyer párizsi palotájának udvarán egymással szemben felállítva mutatták be. A siker akkora volt, hogy a kép látogatásának eseményét még Maupassant is megörökítette Szépfiú című regényében. A sorrendben az utolsó munka, az Ecce homo! 1896-ban készült el. A képet Kádár Gábor rábeszélésére és valószínűleg Anatole France Júdea helytartója című novellájának ihletésére készítette el. A mű a bibliai témán keresztül már jelzi Munkácsy egészségének, idegállapotának végső megrendülését. Ez késztette arra, hogy a trilógia befejezéseként ne a dicsőséges feltámadást, hanem Krisztus és Pilátus második fájdalmas találkozását vesse vászonra. A kép külön érdekessége, hogy a Megváltó arcában a szenvedő nagybeteg Munkácsy önarcképére ismerünk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.