2007: lejtmenetben az ország, ébredező civilek

A miniszterelnök nevével fémjelzett kabinet az idén sem hazudtolta meg önmagát. Címszavakban 2007-ről: növekvő infláció, a prostitúció és a drogkereskedelem által felhúzott kicsiny gazdasági növekedés, értéktelenedő fizetések, növekvő munkanélküliség, bezárt kórházak és iskolák, a nemzeti vagyon piacra dobása, végigvitt SZDSZ-es zsarolás az egészségügyben; no meg Hankook-botrány, gyerekpornótörvény, milliós ázsiai betelepítés titkos terve, Zuschlag-ügy (ami ugyebár nincs is), hogy mást ne is említsünk. Elhangzott ígéret arról is, hogy „az idén nem lesz újabb megszorítás”. Hogy lett vagy nem, illetve mi történt még a mögöttünk hagyott évben, kiderül összeállításunkból.

Október
Tüntetések, hídblokád, tömegoszlatás
Szélsőségesen tagadta egy lapinterjúban 1956 forradalmi voltát az MSZP új parlamenti képviselője, Havas Szófia, aki szerint az akkori események a nyilaskeresztesek kiszabadulásával és a vészkorszak felidéződésével jellemezhetők. Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája felháborodását fejezte ki, az MSZP néhány ötvenhatos érintettségű képviselője pedig közleményben határolódott el pártbeli társától. Havas, aki egyébként Horn Gyula unokahúga, kitartott véleménye mellett, a szocialista párt pedig nem feddte meg politikusát. Több kormány közeli cég, köztük Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter két korábbi érdekeltsége is százmillió forintos összegben kapott megbízást az általa felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől – derült ki október első hetében. Az uniós közpénzekkel kapcsolatos kommunikációt hárommilliárd forint értékben részben ismét olyan cégekre bízták, amelyek a balliberális elithez kötődnek, összességében pedig 3,080 milliárd forint közpénzt költ a kormányzat az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaival kapcsolatos kommunikációra.
Ezzel egy időben Gyurcsány Ferenc október 8-án a parlamentben népszavazást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a közélet tisztaságára vonatkozó hétpontos csomagjának kétharmados többséget igénylő pontjait nem szavazza meg az ellenzék. A kormányfő ötlethalmaza mások mellett a főállású parlamenti képviselőség visszaállítását és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását tartalmazta, így polgármester sem lehetett volna képviselő, ám az MSZP önkormányzati lobbija jégre vitte Gyurcsány köztisztasági csomagját.
Az október 23-i ünnep előestéjén a hermetikusan lezárt Operaház környékét – ahol Gyurcsány Ferenc tartott beszédet – kormányellenes tüntetők próbálták megközelíteni, a Készenléti Rendőrség jelentős erőkkel, vízágyút és könnygázt is bevetve oszlatta szét a kétezer fős tömeget. Október 26-án reggel nyolc órakor az előzetes bejelentésnek megfelelően kormányellenes tüntetők egy csoportja néhány percre megbénította a forgalmat Budapesten, az Erzsébet hídon. Ezt követően a közbelépő, jelentős létszámú rendőri erő ugyan fokozatosan a járdára és a környező mellékutcákba szorította a demonstrálókat, de riportereink a helyszínen úgy látták, hogy a hatóság felvonulása jelentősen hozzájárult a híd lezárásához, illetve a közlekedési dugók kialakulásához. A tüntetőket és a járókelőket is folyamatosan igazoltató rendfenntartók nyolcvankét személyt állítottak elő a gyülekezési joggal való visszaélés, illetve garázdaság gyanújával.

November
Példátlan méretű civil tiltakozás
Megszületett november 4-én a magyar gyorsaságimotor-sport első vb-aranya Talmácsi Gábor jóvoltából, aki nemcsak Magyarország, hanem egész Közép- és Kelet-Európa első világbajnoka lett a sportágban.
Megbénult a vasút, több tízezren vonultak az utcára november 21-én két szakszervezet és számos civil szervezet kezdeményezésére. Országszerte sztrájkok, tüntetések, útlezárások – addig nem tapasztalt erővel tiltakoztak a Liga és a Munkástanácsok által meghirdetett szolidaritás napján érdekvédelmi és civil szervezetek a Gyurcsány-kormány „reformjai” ellen. Elsősorban az egészségbiztosítás magánosítását célzó törvényjavaslat visszavonását szorgalmazták. A Fidesz támogatta a demonstrációt, amelyet a kormány politikai akciónak és hatástalannak minősített.

December
Programot alkotott a Fidesz
Gazdasági növekedést és szociális biztonságot, állami társadalombiztosítási rendszert, önkormányzati tulajdonú kórházakat, rendet és jogbiztonságot helyez kilátásba az Erős Magyarország címet viselő szakpolitikai programjában a Fidesz – világlott ki a hónap első hetében nyilvánosságra hozott dokumentumból, amely az új jobboldal alapvetéseit tartalmazza.
Az Országgyűlés őszi ülésszakának utolsó napján, az országos általános sztrájkkal „dúsított” december 17-én elfogadták a képviselők a 2008-as költségvetést, az egészségbiztosítási törvényt, a Fidesz népszavazási kezdeményezéseit, a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt; a képviselők által túlnyomórészt olvasatlanul ratifikálták a lisszaboni szerződést, és leszavazták Sólyom László ombudsmanjelöltjeit. Mindeközben az ügyészség kezdeményezte a Magyar Gárda feloszlatását, a miniszterelnök pedig kinevezte a KGB közelinek tartott Laborc Sándort a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójává. A szimbolikussá emelt egészségbiztosítási „reform” ügye ugyanakkor még egyáltalán nem zárult le, hiszen a jogszabály további sorsa, annak végrehajtása, valamint a „reform” kérdését általános politikai értelemben érintő jövő évi népszavazás sok vitára ad még lehetőséget.
December 21-én nulla órától ellenőrzés nélkül lehet áthajtani, átgyalogolni hazánkból Szlovéniába, Ausztriába és Szlovákiába, mivel Magyarország is a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált.