Január
Gyengülő demokrácia, tüntetések iskolákért, kórházakért
A 2007. esztendő – mondhatni – ugyanott folytatódott, ahol az előző véget ért. Csak hogy a „boldog új esztendő” napi szinten kézzelfogható jelei mindenki előtt világossá váljanak, a főváros például drasztikusan, az inflációt jóval meghaladóan emelte a közszolgáltatások árait, s elindult az iskolaracionalizációs program. Tanárok, szülők, diákok tiltakoztak. A kormány kommunikációja persze mit sem változott, minden nagyon szép, nagyon jó, még ha jószerivel senki nincs is ezzel megelégedve. Például Brüsszel sem; az Európai Bizottság ugyanis alkalmatlannak találta a magyar operatív programokat. Mindeközben már nem csupán iskolákért, hanem kórházakért is több tízezren tüntettek országszerte, nem fogadva el Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter ágyszámcsökkentési koncepcióját. Kóka János gazdasági miniszter pedig megkezdte a zsarolás évét: január közepén az egészségügyi reform miatti szocialista ellenvetéseket a koalíció próbakövének nevezte.
Amíg a hazai közélet szereplői szép békésen adták és állták a pofonokat, addig az amerikai Freedom House elemzése szerint Magyarországon gyengült a demokrácia, aminek okai között a miniszterelnöki hazudozás is szerepelt. Veres János pénzügyminiszter két korábbi üzlettársa és nyírségi politikai támogatója ellen mindeközben vádat emeltek; Kabai Károly és Pénzes Sándor nyakig merült a nyírségi színesfémbizniszben. Kabai és Veres egykori közös cége pedig, mint kiderült, a számlagyártást, az adócsalást és a közokirat-hamisítást is felsőfokon űzte. Veres János talán e tevékenység során sajátíthatta el a Brüsszel átverésére is – tegyük hozzá: ideig-óráig – alkalmasnak bizonyuló trükkös könyvelést. Minthogy a valóság megismerésének lehetősége elvétetett az emberektől – ez már Orbán Viktor szavajárása –, létrejött a kormánnyal szembeni új többség. Gyurcsány Ferenc akármerre ment az országban, mindenhol tüntetők várták, a tüntetőket pedig mindenhol rendőrök, nagy számban.
Február
„Terrorveszély”, gyerekpornó, évértékelések
Az év második hónapja igen látványos politikai akcióval kezdődött: a Fidesz parlamenti frakciója másodikán fogta magát, illetve fogta a Parlamentet körülvevő, 2006. október 23. óta jogilag meg nem indokolt módon felállított új vasfüggönyt, és néhány villáskulcs segítségével szétszedte azt. A rendőrség nem lépett közbe, bár később visszaépítették a rácsokat. Szilvásy György kancelláriaminiszter persze pontosan tudta, miért kell a kerítés: mint ilyenkor szokásosan, most is kiderült, hogy komoly nemzetközi terrorfenyegetettséggel állunk szemben. A testvére által vezetett kormányzati jósdát megszégyenítően be is igazolódtak félelmei: néhány nappal később „valakik” belelőttek a Teve utcai rendőrpalotába. A tettes nem került elő azóta sem, az épület biztonsági szolgálata és a térfigyelő kamerák valamiért semmilyen értékelhető információt nem rögzítettek. Mindenesetre a Kossuth téri kordon március 15-ig „fennmaradási engedélyt” kapott. A nemzetközi terrorveszélyből aztán állami vezetők likvidálását célzó, hazai „szélsőjobboldali” csoportok miatti fenyegetettség lett, bár erre utaló bizonyítékokat azóta sem láthatott a közvélemény. Elkészült a miniszterelnök megbízásból dolgozó Gönczöl- és a civilek által létrehozott Morvai-bizottság jelentése is a 2006. őszi eseményekről. Az eredmény eltérő, de könnyen kitalálható.
Az elektronikus hírközlési törvény tervezete is elkészült februárban: eszerint minden magyar állampolgár mobiltelefonos és internetes forgalmát figyelemmel követhetné a Nemzetbiztonsági Hivatal. Közben a kormány kidolgozott egy javaslatot, amely szerint a 14 éven felüliek szexuális aktusáról büntetlenül készíthető videofelvétel. A javaslat végül lekerült a napirendről.
De elérkezett az évértékelések ideje is. Gyurcsány Ferenc a parlamentben azt hazudta, hogy a 2006-os kiigazítással sikerült elérni a költségvetési egyensúlyt, ezért nem lesznek újabb megszorítások 2007-ben. (Mostanában ugyanezt mondja 2008-ra vonatkozóan – a szerk.) Ezenkívül kétágyas, televízióval, internettel felszerelt kórházi „szobákat” vizionált. (A kórházbezárások miatti tiltakozások beszéde idején is folytatódtak.) A miniszterelnök „szerényen” a reformkor nagyjaihoz, Batthyány Lajoshoz, Deák Ferenchez és Széchenyi Istvánhoz hasonlította magát és kormányát. Szilvásy kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy az őrültek száma megszaporodott. Akik ezek közül esetleg kezelésre szorultak, azok szembesülhettek a ténnyel: február 15-én megkezdődött a vizitdíjszedés – az automatákhoz Kóka János volt cége szállította a szoftvereket.
Orbán Viktor évértékelőjében „hazugsággal, szélhámossággal, cinizmussal hatalomra jutott új arisztokráciáról” beszélt. Közben az is kiderült: a Gyurcsány-kormány tervei között szerepel ázsiaiak milliós nagyságrendű betelepítése is. Gyurcsány Ferenc pedig – immáron formálisan is – rátelepült az MSZP-re: február 26-án pártelnökké választották.
Március
Tojászápor Demszkyékre
Kezdődik a tavasz: a kormányszóvivői poszt várományosáról, Demcsák Zsuzsáról – minthogy erotikus fotói bejárták a bulvármédiát – kiderül, hogy a politikát többnyire messziről szemlélő kamasz fiúk között is képes lenne növelni a kabinet népszerűségét. Demcsák egyébként internetes naplójában lenézően írt a szegény szülőkről, férje pedig igencsak szoros kapcsolatokat ápol az alvilághoz köthető személyekkel; sőt velük egyes cégekben maga Demcsák is üzlettárs volt. Ezután a jelölt neve lekerült a napirendről, képei fennmaradtak a kamasz fiúk számítógépein.
Mindeközben az élet nem állt meg, sőt a gazdaság dübörgése sem: tizennégy vasúti szárnyvonalat záratott be a gazdasági minisztérium.
Eljött a várva várt nap: március 15. A rendőrség pedig előtte alaposan bespájzolt könnygázból, védőruhából és – noha Brüsszel kimondottan ennek ellenkezőjét követelte – gumilövedékből is. Demszky Gábort tojással dobálták és lehülyézték a Petőfi-szobor előtt, a Fidesz negyedmilliós nagygyűlést tartott, amely rendben véget ért. Voltak be nem jelentett megmozdulások az este folyamán, így nem maradhatott el a tömegoszlatás és a könnygáz sem. A terrorveszély viszont egy csapásra megszűnt, 18-án éjjel elbontották a Kossuth téri vasrácsokat.
Kóka Jánosnak személy szerint is mozgalmas volt a hónap: küszöbönállt az SZDSZ elnökválasztása. Közben kiderült, hogy különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés miatt büntetőeljárás indult a dunaújvárosi Hankook-beruházás miatt. A Kókának és szíve hölgyének, Szandrocha Kamillának különösen fontos építkezést a gazdasági tárca 15 milliárd forinttal támogatta, a gyárnak helyet adó telkek körüli panama ehhez képest aprópénzt hozott csak valakik konyhájára. Az ügy szálai a kormányig nyúlnak, de az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Kóka barátja, Drávapiski SZDSZ-es polgármestere (akit korábban elítéltek bolti lopásért) apró ajándékokkal már korábban több száz tagot toborzott a liberális pártba, és ez komoly hatással volt a hó végén tartott elnökválasztás kimenetelére is. Március 31-én első körben döntetlen alakult ki Fodor Gábor és Kóka János között. A megismételt választáson utóbbi nyerte el a pártelnöki széket.
Április
Lemond Molnár Lajos, Kóka tovább fenyeget
Elérkezett 2007 első kormányátalakítása is: miután számos kórház bezárt, ágyak ezreit építették le, elkezdődött a vizitdíjszedés, és kialakultak a kilométeres várólisták, lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Helyére több aspiráns is volt, végül azonban államtitkára, Horváth Ágnes vette át a helyét. Fodor Gábornak sem kellett sokat bánkódni az elvesztett SZDSZ-elnöki meccs miatt: az állatkertbe visszatérő Persányi Miklós helyére kerülve átvette a környezetvédelmi tárcát.
A magyar származású Charles Simonyi saját költségén feljutott a világűrbe, és vissza is tért onnan.
A Veres János cégtársaként megismert Kabai Károly viszont nem vonult be a börtönbe, inkább a kórházat választotta.
A gipsz-Lenin- és Kádár-fetisiszta Szigeti Péter által vezetett Országos Választási Bizottság ebben a hónapban is mindent megtett azért, hogy elfektesse a Fidesz népszavazási kezdeményezését; időleges sikert arattak.
Noha Gyurcsány Ferenc februárban még arról beszélt, hogy az idén már nem lesz több megszorítás, Veres pénzügyér a Die Pressének nyilatkozva elmondta, hogy a tervezettnél 700 milliárddal többet szándékozik kasszírozni az államháztartás. Magyar Bálintnak is volt ehhez kapcsolódó ötlete: privatizálni kell a felsőoktatást. Közben az egészségügy átalakítása miatti elégedetlenség nem lohadt. Kóka ismét megerősítette: ha nincs „reform”, nincs koalíció.
Május
Neoliberalizmus kontra új többség
Le kell dózerolni a jelenlegi Szent János Kórház épületeit, az értékes hegyvidéki ingatlant pedig eladná a fővárosi önkormányzat – erősítette meg lapunknak Horváth Csaba (MSZP) főpolgármester-helyettes az ötletét. A Svábhegyi Gyermekklinikához hasonlóan a Szent János Kórház tizennégy hektáros területére is változtatási tilalmat rendelt el a XII. kerületi képviselő-testület. Ugyancsak májusban ismeretlenek felfeszítették Kádár János és felesége síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben. A tetteseket azóta sem találta meg a rendőrség, mint ahogy az egykori diktátor koponyacsontja sincs meg.
Kommandósok lőtték le a negyvenéves Cs. Istvánt, aki május 4-én délután a fővárosi Széna téri OTP Bank fiókjában pisztolyával túszul ejtette a pénzintézet ügyfeleit, alkalmazottait. Az akció során, mint utóbb kiderült, pénzt lopott az OTP-fiókból az egyik helyszínelő rendőr, akit azonnali hatállyal elbocsátottak.
Gyurcsány Ferenc előbb Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány távozását jelentette be, majd elfogadta Petrétei József rendészeti miniszter lemondását. Az új miniszter Takács Albert egykori helyettes ombudsman, az új országos főkapitány Bencze József, a vám- és pénzügyőrség volt rendészeti főigazgatója, a budapesti kapitány pedig Tóth Gábor lett.
Ungváry Krisztián történész arról írt májusban, hogy a pécsi Dialógus Mozgalommal szemben az állambiztonság csupán nyolc ügynököt tudott mozgósítani a 80-as években. A besúgások és megtorlás szempontjából azonban sokkal fontosabbnak bizonyult Walz János szigorúan titkos tiszt és kilenc hivatalos kapcsolat, többek között Gyurcsány Ferenc kari KISZ-titkár, Petrétei József politikai munkatárs (volt igazságügyi és rendészeti miniszter) és Kiss László, a jogi kar párttitkára (ma alkotmánybíró).
A kormány neoliberális politikájával szemben megalakult új többség értékeiről, egy erős Magyarország felépítéséről beszélt Orbán Viktor a Fidesz kongreszszusán, ahol nagy többséggel újra pártelnökké választották. Új tagként Kósa Lajost is a párt elnökségébe választották.
Felmentését kérte a miniszterelnöknél a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója. Gyurcsány Ferenc elfogadta Galambos Lajos vezérőrnagy kérelmét, őt a poszton a szovjet KGB-akadémián végzett Laborc Sándor követte először ideiglenes, majd decembertől kinevezett vezetőként. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette az APEH egykori Bűnügyi Igazgatóságának munkatársait, akiket még Keller László (MSZP) közpénzügyi államtitkárként jelentett fel. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Rácz Pétert, a Magyar Úttörők Szövetségének elnökét egy év és hat havi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte jogerősen a Fővárosi Bíróság. A főúttörő unokatestvére cégének adta el a valós érték tizenhatodáért a csillebérci vadászházat.
A 2006. augusztus 20-i vihar egy „szándékosan, előre megfontoltan és felkészülve létrehozott kollektív tudat manipulálásával keresztül kiváltott paranormál jelenség” volt – írta a tűzijáték lebonyolításáért felelős kancellária vezetőjének öccse, Szilvásy Péter. A grafológus Kormányzati Tanácsadó Jósdát is működtet. Jelzéseinek egy része állítása szerint bizalmasan a kabinetnek szól, azokat megkapja Szilvásy Györgyön kívül Gyurcsány Ferenc is.
Június
„Ideggyengének” nevezte a kormányfőt Deutsch-Für
Deutsch-Für Tamás, a Fidesz elnökének kabinetfőnöke ideggyengének nevezte Gyurcsány Ferencet, akinek az ellenzéki párt szerint minden nyilvános szereplése, minden interjúja és dühkitörése azt bizonyítja, hogy mentálisan instabil, ezért alkalmatlan miniszterelnöknek.
Legyen június 4-e, a tragikus trianoni diktátum aláírásának évfordulója a magyar összetartozás napja – erről nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésben a Fidesz és a KDNP, ám az indítványt leszavazta a kormánytöbbség.
Hároméves börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen Lendvai Ildikó egykori kampányfőnökét, Csonka Gábort. A férfit egy hangfelvétel buktatta le, amelyből kiderült: ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában két építési vállalkozótól. Sólyom László aggályosnak nevezte Horn Gyula állami kitüntetését, amelyet Gyurcsány Ferenc kezdeményezett a volt miniszterelnök 75. születésnapja alkalmából.
Július
Vadász és fegyvere
Nem jogerősen elutasította az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) Orbán Viktor ellen benyújtott személyiségi jogi keresetét a Fővárosi Bíróság. A tárca azért indított pert a Fidesz elnöke ellen, mert Orbán azt állította, hogy a rendőrség október 23-án politikai nyomásra lépett fel brutálisan az emlékezőkkel szemben.
Szőlőtelepítési botránya után újból állami pénzhez jutott Wekler Ferenc (SZDSZ) családi cége, ezúttal a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács jóvoltából, amelynek éppen a szabad demokrata politikus volt akkor az elnöke.
Meghökkentően alakult az exkarhatalmista Horn Gyula 75. születésnapja, ahol az ünnepelt – néhol összefüggéstelen – beszédében félreérthetetlenül Sólyom László államfő nénikéjére utalt, s kemény szavakkal minősítette a kormányzati politikát. Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár pedig ’56 kapcsán az orosz megszállás törvényszerűségét hangsúlyozta. Horn a Die Welt című német lapnak kifejtette: a karhatalmisták „közönséges bűnözőkkel” szemben léptek fel, ha ezen „nagyon fontos szerepüket” nem látják el, megtörtént volna az, ami tavaly ősszel, hogy köztereken romboltak, gyújtogattak volna garázda elemek.
Felfedte homoszexualitását Szetey Gábor, a kormányzati személyügyekért felelős államtitkár a legtöbb emberben nem kis visszatetszést keltő melegfesztivál megnyitóján.
A Fidesz és a KDNP kezdeményezéseivel egyező témában, de ellentétes tartalommal, a kormánypártok nyelvezetével megfogalmazott népszavazási kérdéseket nyújtott be Kálmán László az Országos Választási Irodánál, másodpercekkel eltérve a legnagyobb ellenzéki párt beadványától a patikán kívüli gyógyszerárusítással, a termőfölddel és a kórházak magánosításával kapcsolatban. Az MSZP elismerte, hogy egybeesik céljaival a három kérdés.
Újra nem vonult be a börtönbe Veres János pénzügyminiszter volt üzlettársa, az adócsalás miatt jogerősen három és fél éves letöltendő szabadságvesztésre ítélt Kabai Károly nyírbogáti színesfém-kereskedő. S kiderült az is, hogy a pénzügyminiszter nyírbátori tésztagyárának egyik csarnokát bérli július óta a dán Coloplast Kft., amely üzemeinek fejlesztésére ötmilliárd forintot, munkahelyteremtésre pedig egyedi kormánydöntéssel 260 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott az államtól.
Vadász János, az MSZP országos választmányának volt tagja fegyverével fenyegetett meg egy biciklis futárt, amit az exkormánybiztos először tagadott. A Népszabadság korábban pedig azt állította, hogy az eset kapcsán Kontrát Károly fideszes képviselőről van szó.
Pazarlás, blöff, tevékenységek kiszervezése, gesztusok a balliberális holdudvarnak – ekként jellemezhető a gazdasági minisztérium nyáron nyilvánosságra került pénzosztó gyakorlata az ötmillió forint alatti kifizetések vonatkozásában.
Augusztus
Nemzeti törekvéseink, szimbólumaink semmibevétele
Eladja Krisztina körúti központját a Magyar Posta Zrt., ugyanakkor havi százmillió forintért bérel új székházat a Népfürdő utcában – derítette ki lapunk a nyár végén.
Izraelből vásárolt három vízágyús gépjárművet a rendőrség. Az Európai Bizottság közölte: ez a terv nem szerepelt a schengeni határövezethez való csatlakozást elősegítő döntésben, ezért vissza kell fizetni az uniónak a 315 millió forintos vételárat.
Mindenki bojkottálja azokat a biztosítótársaságokat, amelyek részt vesznek majd a nyereségérdekelt több-biztosítós egészségügyi rendszer magyarországi megvalósításában – szólította fel az állampolgárokat augusztusban a KDNP.
Rejtett kamerás felvételek és lapunk oknyomozó riportja bizonyítják, hogy Veres János pénzügyminiszternek a nyírbátori strandon rockfesztivált szervező fiai, illetve barátjuk és üzleti partnerük nem válogatnak az eszközökben, ha érdekeik érvényesítéséről van szó. Megzsaroltak egy büfést, ám a helyi ügyészség nem indított eljárást.
Rendben, méltóságteljesen zajlott le a Magyar Gárda zászlóbontása és ünnepélyes eskütétele. Atrocitások csak az antifasiszták ellentüntetésén történtek. Tom Lantos amerikai politikus a magyar belügyekbe beavatkozva viszont azt helyezte kilátásba: mindent megtesz majd azért, hogy az egyébként törvényesen bejegyzett Magyar Gárda tagjai soha ne tehessék be a lábukat az Egyesült Államok területére.
Amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő a Szent Koronát becsmérelte a német kancellárnak, gazdasági minisztere, az SZDSZ elnöke azt fejtegette bukaresti nyilatkozatában, hogy az autonómia és a kollektív jogok – amiért az erdélyi magyarság évtizedek óta küzd – nem időszerűek.
Szeptember
Őrizetbe vették Zuschlag Jánost
A tanévkezdetet beárnyékolták az oktatást is elérő kormányzati megszorítások. Több ezer pedagógusnak kellett új munkahely után néznie, számos iskolában pedig csak a tanévnyitón derült ki, hogy az intézményt be kell zárni. A kormány 30 milliárd forintot von el az idei tanévben az óvodáktól és az iskoláktól. Az utóbbiak negyedében nincs radiátoros fűtés, több mint a felében nem megfelelő a vécék állapota, és az épületek 85 százalékát fel kellene újítani.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége szeptember 10-én megszavazta az állami vagyonról szóló törvényt. Ennek értelmében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács vezetője az állami kezelésben lévő vagyon eladásáról 250 millió forintot nem meghaladó értékhatárig egy személyben, saját hatáskörében dönthet. Ellenzékiek felhívták a figyelmet, hogy e törvény életbelépésének legfőbb célja a még állami tulajdonban lévő földek kiárusítása a „haveroknak”.
Szeptember 19-én őrizetbe vették Zuschlag János szocialista politikust, miután a Kecskeméti Városi Ügyészségen kihallgatáson jelent meg. Bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg a vádhatóság Zuschlagot és hat társát alapítványoknak és egyesületeknek nyújtott állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt, csaknem 80 millió forintra taksálva a kárt. Több vezető szocialista politikus után Gyurcsány Ferenc kormányfőt is meglehetősen részletesen hallgatta meg tanúként szeptember 26-án a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag és társai ügyében. Rá két napra tanúmeghallgatásra érkezett Kecskemétre Szilvásy György, a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter is.
Október
Tüntetések, hídblokád, tömegoszlatás
Szélsőségesen tagadta egy lapinterjúban 1956 forradalmi voltát az MSZP új parlamenti képviselője, Havas Szófia, aki szerint az akkori események a nyilaskeresztesek kiszabadulásával és a vészkorszak felidéződésével jellemezhetők. Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája felháborodását fejezte ki, az MSZP néhány ötvenhatos érintettségű képviselője pedig közleményben határolódott el pártbeli társától. Havas, aki egyébként Horn Gyula unokahúga, kitartott véleménye mellett, a szocialista párt pedig nem feddte meg politikusát. Több kormány közeli cég, köztük Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter két korábbi érdekeltsége is százmillió forintos összegben kapott megbízást az általa felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől – derült ki október első hetében. Az uniós közpénzekkel kapcsolatos kommunikációt hárommilliárd forint értékben részben ismét olyan cégekre bízták, amelyek a balliberális elithez kötődnek, összességében pedig 3,080 milliárd forint közpénzt költ a kormányzat az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaival kapcsolatos kommunikációra.
Ezzel egy időben Gyurcsány Ferenc október 8-án a parlamentben népszavazást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a közélet tisztaságára vonatkozó hétpontos csomagjának kétharmados többséget igénylő pontjait nem szavazza meg az ellenzék. A kormányfő ötlethalmaza mások mellett a főállású parlamenti képviselőség visszaállítását és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását tartalmazta, így polgármester sem lehetett volna képviselő, ám az MSZP önkormányzati lobbija jégre vitte Gyurcsány köztisztasági csomagját.
Az október 23-i ünnep előestéjén a hermetikusan lezárt Operaház környékét – ahol Gyurcsány Ferenc tartott beszédet – kormányellenes tüntetők próbálták megközelíteni, a Készenléti Rendőrség jelentős erőkkel, vízágyút és könnygázt is bevetve oszlatta szét a kétezer fős tömeget. Október 26-án reggel nyolc órakor az előzetes bejelentésnek megfelelően kormányellenes tüntetők egy csoportja néhány percre megbénította a forgalmat Budapesten, az Erzsébet hídon. Ezt követően a közbelépő, jelentős létszámú rendőri erő ugyan fokozatosan a járdára és a környező mellékutcákba szorította a demonstrálókat, de riportereink a helyszínen úgy látták, hogy a hatóság felvonulása jelentősen hozzájárult a híd lezárásához, illetve a közlekedési dugók kialakulásához. A tüntetőket és a járókelőket is folyamatosan igazoltató rendfenntartók nyolcvankét személyt állítottak elő a gyülekezési joggal való visszaélés, illetve garázdaság gyanújával.
November
Példátlan méretű civil tiltakozás
Megszületett november 4-én a magyar gyorsaságimotor-sport első vb-aranya Talmácsi Gábor jóvoltából, aki nemcsak Magyarország, hanem egész Közép- és Kelet-Európa első világbajnoka lett a sportágban.
Megbénult a vasút, több tízezren vonultak az utcára november 21-én két szakszervezet és számos civil szervezet kezdeményezésére. Országszerte sztrájkok, tüntetések, útlezárások – addig nem tapasztalt erővel tiltakoztak a Liga és a Munkástanácsok által meghirdetett szolidaritás napján érdekvédelmi és civil szervezetek a Gyurcsány-kormány „reformjai” ellen. Elsősorban az egészségbiztosítás magánosítását célzó törvényjavaslat visszavonását szorgalmazták. A Fidesz támogatta a demonstrációt, amelyet a kormány politikai akciónak és hatástalannak minősített.
December
Programot alkotott a Fidesz
Gazdasági növekedést és szociális biztonságot, állami társadalombiztosítási rendszert, önkormányzati tulajdonú kórházakat, rendet és jogbiztonságot helyez kilátásba az Erős Magyarország címet viselő szakpolitikai programjában a Fidesz – világlott ki a hónap első hetében nyilvánosságra hozott dokumentumból, amely az új jobboldal alapvetéseit tartalmazza.
Az Országgyűlés őszi ülésszakának utolsó napján, az országos általános sztrájkkal „dúsított” december 17-én elfogadták a képviselők a 2008-as költségvetést, az egészségbiztosítási törvényt, a Fidesz népszavazási kezdeményezéseit, a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt; a képviselők által túlnyomórészt olvasatlanul ratifikálták a lisszaboni szerződést, és leszavazták Sólyom László ombudsmanjelöltjeit. Mindeközben az ügyészség kezdeményezte a Magyar Gárda feloszlatását, a miniszterelnök pedig kinevezte a KGB közelinek tartott Laborc Sándort a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójává. A szimbolikussá emelt egészségbiztosítási „reform” ügye ugyanakkor még egyáltalán nem zárult le, hiszen a jogszabály további sorsa, annak végrehajtása, valamint a „reform” kérdését általános politikai értelemben érintő jövő évi népszavazás sok vitára ad még lehetőséget.
December 21-én nulla órától ellenőrzés nélkül lehet áthajtani, átgyalogolni hazánkból Szlovéniába, Ausztriába és Szlovákiába, mivel Magyarország is a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált.
