A Fidesz elnöksége szerint a továbbiakban nem pártpolitikai vitát kell folytatni a több-biztosítós rendszerről, hanem vissza kell adni a népnek a döntés jogát: milyen egészségbiztosítási törvényt akar.
– A Fidesz törvényt megerősítő népszavazást kezdeményez. Egyértelmű a kérdés, az állampolgároknak egy meglévő jogszabályról kell szavazniuk: akarják-e, hogy egy több-biztosítós, üzleti alapú egészségügyi törvény legyen, amely felveti a társadalom kettészakadásának rémét – jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pártja kétnapos, kibővített elnökségi ülését záró sajtótájékoztatóján Siófokon. Emlékeztetett: van már három népszavazásra váró kérdés, a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról történő véleménynyilvánítás mellé negyedikként az egészségbiztosításról szóló kérdés is odakerülhet.
*
Navracsics szerint egy éve már, hogy a magyar belpolitika egyik legsúlyosabb konfliktusa lett az egészségbiztosítási törvény. A konfliktus kettészakította az országot: egyik oldalon a kormány áll egymagában, a másikon az egész társadalom – jelezte. Úgy látja, nem volt, nincs olyan szereplője a nyilvánosságnak, amely egyetértene a törvény koncepciójával. Nem értenek egyet vele a szakszervezetek és az egészségügyi dolgozók szakmai szervezetei, sőt az aktív, vagy a nyugdíjas korú adófizetők sem, akiknek most azzal kell szembesülniük, hogy a korábban befizetett adójukból, járulékukból nem fognak tisztességes egészségügyi ellátást kapni.
Navracsics szerint a törvény koncepciója nem tartalmaz olyan garanciákat, amelyek a megszokott szinten tartanák az egészségügyi ellátást. A törvényben 120 olyan biankó felhatalmazás van a kormány számára, ami akár alapjaiban változtathatja meg a jogszabályt – folytatta érvelését a politikus. Mint mondta, december 17-én az Országgyűlés olyan jogszabályt szavazott meg, amelyről a kormánypárti képviselők sem tudták, mit tartalmaz, ezért is küldte vissza a köztársasági elnök újratárgyalásra, ami után a szocialisták fogadkoztak: pótolják a törvényjavaslatról a társadalmi és a szakmai egyeztetést, és újragondolják azt. Persze ebből semmi sem lett. Sőt, bejelentették, hogy a törvény koncepciója változatlan marad – emlékeztetett.
Hangsúlyozta: a Fidesz mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy a törvényt vissza kell vonni.
Az MSZP-nek egyelőre nincs hivatalos álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz megerősítő népszavazást kezdeményez az egészségbiztosításról szóló törvény kapcsán is. – Tekintettel arra, hogy február 11-én kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, erre rá is érünk – jegyezte meg lapunknak Nyakó István, MSZP-szóvivő, aki így arról sem tudott hivatalos álláspontot közölni, hogy támogatják-e majd a parlamentben a kezdeményezést.
Horn Gábor SZDSZ-es ügyvivő, egyszersmind a szabad demokraták népszavazási kampányának vezetője nem ért egyet a fideszes kezdeményezéssel. Véleménye szerint a pártok azért ülnek a parlamentben, hogy törvényeket fogadjanak el legjobb belátásuk szerint. – Nincs szükség arra, hogy minden törvényről még külön népszavazást tartsunk. Ha így volna, nem kéne a parlamentben ülnünk – mondta a politikus. Hozzátette: az SZDSZ szerint ez a parlamentáris demokrácia alapja, „ezt mi értjük, a Fidesz viszont vagy nem érti, vagy populizmusból nem akarja érteni”. Megkérdeztük: ha annyira biztosak abban, hogy jó törvényt fogad majd el a parlament, akkor azt miért nem merik megméretni a nép előtt? Horn Gábor szerint a nép négyévente a parlamenti választásokon „megméri a pártokat”, egyébként meg egy-egy törvényről nem ésszerű népszavazást kezdeményeznie a parlamentnek.
Cservák Csaba alkotmányjogi szakértő, a Független Jogász Fórum elnöke kérdésünkre elmondta: arról önmagában nem érdemes vitatkozni, hogy van-e jogi lehetőség a megerősítő népszavazásra.
– A magyar jog ismeri ezt az eljárási formát, ennek kereteit szabályozza is. Csak azért, mert 1990 óta még senki nem alkalmazta, még nem jelenti azt, hogy nem is alkalmazható – jelentette ki Cservák. Hozzátette: csupán politikai okok miatt hiúsulhat meg a Navracsics Tibor által kezdeményezett népszavazási kezdeményezés; jogi akadálya ugyanis nincs.
Halmai Gábor alkotmányjogász az MTI-nek azt mondta: ha a képviselők a megerősítő népszavazásról döntenek, azt ki kell írni, időpontjáról a köztársasági elnök dönt.
Orbán Viktor február közepén értékel. Információink szerint Gyurcsány Ferenc két évértékelő beszéde után mondaná el sajátját Orbán Viktor. A miniszterelnök ugyanis várhatóan a szocialisták január végi országos választmányi ülésén és február 11-én, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján is értékel. Úgy tudjuk, a Fidesz elnöke várhatóan az utóbbi dátumot követő napokban mond beszédet szokás szerint nagyobb hallgatóság előtt. (P. G.)
origo.hu
Nem sokáig tart már a jó idő, hirtelen érkezik a nagy lehűlés
