Múlt héten kerültek fel az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapjára a februárban induló keresztféléves képzések ponthatárai. Az érdeklődés igen gyér volt: a 28 felsőoktatási intézmény által meghirdetett 64 különböző képzésre alig több mint kétezren jelentkeztek. Közülük elképesztően sokan, 1800-an kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat a jövő hónapban, vagyis a jelentkezők 85 százaléka felvételt nyert. 350 főt mester-, 987 fiatalt alapképzésre, a többieket a diplomát nem adó felsőfokú szakképzésre vették fel. Ez az első felsőoktatási felvételi eljárás, ahol a korábbi 100 + 20 pontos módszer helyett az új, 480 pontos pontszámítási rendszerben értékelték a jelentkezők teljesítményét. A törvény által meghatározott bekerülési küszöb alap- és osztatlan képzésben 160, a felsőfokú szakképzésben 140 pont, ennél kevesebb ponttal sehova sem vehették fel a jelentkezőt.
A meghirdetett alapszakokon elképesztően alacsony ponthatárok alakultak ki: mindössze öt helyen volt szükség 200 pontnál többre. A legtöbb, 220 pont a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karának levelező, költségtérítéses tanító képzéséhez kellett, ám ez is kiábrándítóan kevés, hiszen a megszerezhető 480 pontnak alig több mint negyven százaléka. Az alapképzések közül a Nyíregyházi Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakának levelező, költségtérítéses kurzusára kellett a legkevesebb pont. A 161 pont eléréséhez elég volt, ha valaki mindenből kettesre teljesített.
Érdekes, hogy az általában népszerűtlen, diploma nélkül záruló, kétéves felsőfokú szakképzések iránt viszonylag megnőtt az érdeklődés. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ezek az oktatási kormányzat által favorizált képzések a tandíj szeptemberi bevezetése után is ingyenesek maradnak. Akadt olyan felsőfokú szakképzés, ahol a bekerüléshez több pontra volt szükség, mint a diplomát adó képzések esetében. Az összes közül a legmagasabb pontszámra is felsőfokú szakképzés elérésére volt szükség: a Szegedi Tudományegyetem három jelentkezési helyén, a kis- és középvállalkozási menedzser, az idegenforgalmi szakmenedzser és a műszaki informatikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzések költségtérítéses kurzusaihoz 435 pont kellett.
A mesterképzéseken a felsőoktatási intézmények által meghatározott, 100 pontos rendszert használták a pontok kiszámításához. A legtöbb új mesterszakos hallgatót – 190-et – a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának költségtérítéses, levelező tagozatos közigazgatási mesterképzése fogadja. A Magyar Táncművészeti Főiskola néptáncművész és klasszikusbalett-művész mesterszakára a maximális 100 pontot kellett gyűjteniük a jelentkezőknek, a többi képzésen 40 és 84 pont között alakultak a ponthatárok.
Az oktatási tárca az alacsony pontszámokra utalva közleményében azt írja: a mostani eljárás során kialakult ponthatárokból – elsősorban az alacsony létszám miatt – semmilyen következtetést nem lehet levonni a nyáron várható ponthatárokra vonatkozóan. A felsőoktatási intézmények a felvételi döntésről minden jelentkezőnek hivatalos értesítést küldenek. A döntés ellen az eredmény közlésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
