Hiller István kontra SZDSZ

Saját reformjait dicsérte, ugyanakkor ellentmondott a szabad demokrata álláspontnak Hiller István. A szocialista oktatási és kulturális miniszter a diákok megsarcolását jó dolognak tartja, de az állam teljes kivonulását a felsőoktatásból már nem, és ez ellen mindenképpen fel fog lépni. A PISA-felmérések lehangoló eredményeinek a falusi kis iskolák isszák meg a levét.

A szocialista vezetésű oktatási tárca és a szabad demokrata oktatáspolitikusok között nem felhőtlen a viszony. Korábban a roma gyerekek együttnevelése kapcsán, majd a tandíj formáját és mértékét illetően volt köztük nézeteltérés, most pedig a liberálisok felsőoktatási privatizációs tervei ellen lépett fel Hiller István.
A szocialista szakminiszter egy fővárosi konferencián az oktatási reformokat értékelve kijelentette: az állami felsőfokú intézményrendszer megtartása hosszú távú érdeke az országnak. A tárcavezető a szabad demokraták terveire utalva kijelentette: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek az oktatás bármely szintjén az állam szerepvállalását megszüntetnék. Hozzátette: a privatizációt ellenzi, s ha kell, ellene minden súllyal fellép.
A közelmúltban nyilvánosságra került nemzetközi felméréseken produkált magyar eredmények kapcsán kijelentette: tízéves korig a magyar oktatási rendszer megfelelően működik. A problémák a felső tagozatban jelentkeznek. A falusi kis iskolákban éppen ezért az alsó tagozatot szeretnék mindenütt megtartani, de a felső tagozaton általában már közös, jól felszerelt intézményben kell folynia a képzésnek. Hiller úgy tudja, a szaktárca költségvetése jövőre várhatóan tízmilliárd forinttal nő, de a parlamenti végszavazás előtt nem kívánt pontos számot mondani.
Amint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, egy hónappal ezelőtt Magyar Bálint élesen kritizálta a Hiller István által jegyzett tandíjrendszert. Az előző oktatási miniszter szerint a diákok ebben a rendszerben képzési költségeiknek csak kis részét fizetik ki, ami nem elég. A szabad demokrata politikus szerint az lenne a jó, ha a fiatalok a képzési költségeik egészét visszafizetnék az államnak, ráadásul kamatokkal együtt. A diákok tanulmányaik alatt és után is fizetnének, akár 20 éven keresztül. A futamidő alatt az alapösszeg folyamatosan nőne az infláció mértékével, így egy diák átlagosan képzési költségeinek a kétszeresét fizetné vissza az államnak.
Nagy vitát váltott ki a roma gyerekek iskolai integrációja is. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője osztályon belüli csoportbontást javasolt, hogy az alaptárgyakból – mint matematika, idegen nyelvek – a gyengébbek ne fogják vissza a jobbakat a fejlődésben. A roma integrációhoz tűzzel-vassal ragaszkodó SZDSZ akkor azonnal elhatárolódott a szocialista állásponttól, és erre szólította fel Hiller István oktatási minisztert is. A tárca hosszú hetekig hallgatásba burkolózott, és nem foglalt állást. Végül győzött a szabad demokrata lobbi: az oktatási tárca bejelentette, hogy iskolai integrációra 1,7 milliárd forintot, óvodai fejlesztésre 650 millió forintot különítenek el.
Pálinkás József, a Fidesz korábbi oktatási minisztere szerint az alsó tagozat esetében azért nincs gond a gyermekek teljesítményével, mert itt volt a legkevesebb reform. A falusi kis iskolákról szólva Pálinkás József lapunknak kifejtette azt is, hogy ezek az intézmények küldetést valósítanak meg a kis falvakban, ezért átlagon felüli támogatást kell adni nekik. A volt szakminiszter hozzátette még: a magyar közoktatás legfontosabb intézménye az óvoda, ezért azt kiemelten kellene támogatni. A felsőoktatásban a PPP-beruházások, azaz a magántőkéből finanszírozott kollégiumépítések egy része elhibázott, ráadásul drága.