Eddig csaknem kilencezer új kollégiumi férőhelyet adtak át – áll az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) lapunkhoz eljuttatott évértékelőjében. Ha azonban alaposan szemügyre vesszük a dicshimnusznak szánt beszámoló adatait, kiderül, hogy a valóságban kimondottan gyászos a helyzet. A Medgyessy-kormány még 2002-ben hirdetett átfogó felsőoktatási modernizálási programot, amelyben tízezer új kollégiumi férőhely létesítését vállalta. Két évvel később ezt a számot 10455-re pontosította, és további 20 ezer régi diákotthoni hely felújítását ígérte meg. Előbbire 25, utóbbira 30 milliárd forintot szánt. A vállalt határidő 2009 vége.
Az oktatási tárca adatai szerint eddig összesen 7743 felújított férőhelyet adtak át, és 230 új (!) férőhelyet hoztak létre.
*
A minisztérium értékelőjének szerkesztői hozzáteszik: a legtöbb helyen kétágyas, fürdőszobás szobák vannak az épületben. A tárca szerint a töretlen munka nem áll meg, a következő években további 5805 felújított és 1872 új kollégiumi férőhelyet adnak majd át.
Könnyű utánaszámolni, hogy még az újbóli ígéretek tényleges teljesülése esetén is nagyon messze leszünk a 2009-re vállalt tízezer új és húszezer felújított férőhely átadásától.
A nagyszabású felújítási és építési program finanszírozására már az ígéretek megtételekor sem volt az államnak pénze, ezért úgynevezett PPP-konstrukcióban vágott neki a beruházásnak. Ennek lényege, hogy a kollégiumokat magánbefektetők építik meg, és az új épületeket húsz éven keresztül ők is üzemeltetik. Az egyetemek két évtizeden át bérleti díjat fizetnek. A Fidesz – még Magyar Bálint minisztersége idején – azért támadta a tervet, mert számításaik szerint így az iskolák a kollégiumok értékének többszörösét fizetik ki.
Az óriási késésre és a jövőben kezdődő építkezések bizonytalan kimenetelére mutat rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi jelentése is. Az ellenőrző testület szerint az ígért tízezer új kollégiumi férőhelynek legfeljebb 58 százaléka készül el a vállalt határidőre. Az ÁSZ hiányolta, hogy a programot nem előzte meg megvalósíthatósági tanulmány, így csak később derült ki, hogy arra nincs pénz.
A jelentésből kiderül: az egyetemek jelenleg tudják fizetni a bérleti díjakat, ám a számos kockázati tényező miatt nem lehet megítélni, hogy erre hosszú távon is képesek lesznek-e, hiszen a díj összegét növeli a közüzemi költségek emelkedése, a hallgatói létszám csökkenése, a normatívák befagyasztása. Az ÁSZ szerint is az egyetemek bérleti és szolgáltatási díj címén húsz év alatt az építési költségek három és félszeresét fizetik ki a befektetőknek. A futamidő lejártával még mindig nem lesz az övék az épület, azt maradványértéken meg kell vásárolniuk.
origo.hu
Újabb két H225M helikopter érkezik a Magyar Honvédséghez
