Eltérően értékelte a 2007-es esztendő oktatáspolitikai intézkedéseit az oktatási tárca, valamint az érdekvédők és az ellenzéki pártok. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke kijelentette: az új jogszabályok kizárólag negatív hatással voltak a közoktatásban dolgozókra. Az intézkedéseknek csupán a pénzügyi kormányzat szempontjából vannak pozitív oldalai, hiszen sokat spóroltak a közoktatás normatív finanszírozásából kivont több tíz milliárd forinttal. A szakszervezeti vezető úgy látja: 2007-ben – többek között az iskolai szakkörök támogatásának megszüntetése miatt – szűkült az ingyenes oktatás igénybevételének lehetősége és minősége is. A kötelező óraszám emelése miatt tízezer pedagógusi státus szűnt meg, nyolcezer tanár vesztette el állását. A PDSZ elnöke szerint a kormányzat nem figyel eléggé a kistelepülési iskolákra, de már a fővárosban is előfordul, hogy a súlyos pénzhiánnyal küszködő önkormányzatok az iskolai alapfeladatokról is lemondanak, ráadásul idén több középiskola is megszűnt Budapesten. A problémákat az újonnan bevezetett rossz oktatásfinanszírozási rendszer okozza. A modellt évente újabb és újabb évfolyamok bekapcsolásával vezetik be, így 2008-ban ismét pedagóguselbocsátások várhatók.
Kerpen nem ért egyet a szakképzés radikális átalakításával sem, amelynek lényege, hogy a kisebb szakképző iskolákat megszüntetik, és régiónként egyetlen térségi integrált szakképzési központot hoznak létre. Szerinte az egyes szakirányok oktatása nem együtt tanításra való, ráadásul a központokat gazdasági érdekek szerint vezetik, és ez így a szakképzés privatizálását jelenti. A rendelkezésre álló amúgy is kevés pénzt ráadásul nem a legszükségesebb eszközökre költik: egyes iskolákban digitális táblákat szerelnek fel, miközben az intézménynek fénymásolási gondjai vannak.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium lapunkhoz elküldött írásbeli értékelésében első helyen szerepel, hogy 2007-ben csökkentek az adminisztrációs terhek. Azt állítják, teljes felülvizsgálat alatt áll a diákigazolvány igénylési rendszere, mert a modell nem elég költséghatékony, az ellenőrzés nem tökéletes. A kötelező óraszámemelésről igen, az ezzel járó pedagóguselbocsátásokról nem ejtenek szót. Az új támogatási modellt teljesítménymutató alapján történő finanszírozási rendszernek nevezik, az emiatt fellépő többmilliárdos forráskivonást nem említik. Pozitívumként értékelik, hogy sikeresen lezajlottak az érettségik.
A Fidesz szerint a többmilliárdos forráskivonás és a kötelező óraszámemelés miatt tízezer pedagógus vesztette el állását, és több száz óvodát, iskolát zártak be. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője kijelentette: a szaktárca magára hagyta a sok helyen már így is a csőd szélére sodródott fenntartókat, megpecsételve ezzel az iskolák sorsát. A felsőoktatásban az idei volt az első olyan év, amikor már csak tandíjas képzésekre jelentkezhettek a diákok. Az eredmény: több mint húszezerrel kevesebb fiatal jelentkezett egyetemre, főiskolára, mint egy évvel korábban, miközben az érettségizők száma nem változott. A jövővel kapcsolatban Sió kijelentette: már most bebizonyosodott, hogy a tárca által ajánlott 105 ezer forintos tandíj összege csak a kezdő lépés volt, hiszen számos iskola már az első évben sokkal többet kér ennél a diákoktól. A cél egyértelmű: a felsőoktatás piaci alapúvá tétele. A közoktatásban jövőre tovább csökken az állami támogatás összege, így újabb pedagóguselbocsátások és iskola-összevonások várhatóak.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
