Önvédelem szigorú törvényi korlátokkal

2008. 01. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jogos védelmi helyzetnek minősíti a büntetőjog azt a szituációt, amikor az ember elhárítja a vele vagy mással szemben indított támadást – mondta el lapunknak Miszori László, a Pest Megyei Bíróság büntetőkollégiumának vezetője. Ilyenkor a büntetőeljárás ugyan megindul a megtámadott ellen, de a bíróság mentesíti a büntetés alól, vagy korlátlanul enyhíti azt. Miszori azonban leszögezte: ahhoz, hogy a bíróság jogos védelmi helyzetet állapítson meg, több feltételnek teljesülnie kell. A támadásnak közvetlennek, jogtalannak, az elhárításnak pedig arányosnak és szükségesnek kell lennie. – Kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy valaki az utcán szóban és késsel a kezében fenyeget – fejtette ki a kollégiumvezető. Éppen nem szúr felénk, ugyanakkor a fellépése magában hordozza azt a lehetőséget, hogy mégis bekövetkezik velünk szemben a bűncselekmény. Ilyenkor a támadás arányosan elhárítható. Az arányosság lehet akár az élet elvétele is, ha az ijedtségből vagy menthető felindulásból következik be.
Miszori László szerint ha lőfegyverrel támadnak az emberre, az szinte kivédhetetlen, de ha mégis el lehet hárítani, akkor minden megengedett. Még úgy is, hogy ha például az áldozat megszerzi a támadó fegyverét, és azzal lövi le. – Az nem jogos védelem, hogy a támadótól elveszik a fegyverét, és ezáltal lecsillapodnak a kedélyek, de a megtámadott később gondol egyet, és lelövi – jegyezte meg.
Egy kialakult verekedésnél, amikor egy vitából támadás, később ütésváltás lesz, az eredetileg megtámadott nem beszélhet jogos védelmi helyzetről. Hiszen a megtámadott is belép a jogtalanságba azzal, hogy „felvette a kesztyűt” támadójával szemben.
Az elhárítás eszközének megválasztása kényes dolog – vélte Miszori László. Egy puszta kézzel intézett támadás eszközzel is elhárítható, és megillet a jogos védelmi helyzet, ha az arányosság, a szükségesség, illetve az ijedtség és a felindulás fennáll. Hiszen menekülési kötelezettséget a törvény nem ír elő. Azt egy legfelsőbb bírósági irányelv fejti ki, hogy menekülési kötelezettség hozzátartozótól várható el, kivétel, ha a támadás szűk térben éri – idézte fel a bírói gyakorlatot a kollégiumvezető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.