Sikeresség kontra hitelesség: tavaly márciusban e két alapgondolat közül választhatott az SZDSZ, amikor Kuncze Gábor, a bozótharctól – hivatalosan – visszavonuló pártelnök utódját kellett megtalálni. A két szlogen mögött álló személyek pedig: Kóka János és Fodor Gábor. A brummogós poénkodásba kicsit talán belefáradt párt küldöttgyűlése a tettvágytól égő, vagy legalábbis ilyennek mutatkozó Kókát választotta elnöknek, nem mellékesen a gazdasági miniszter személyét többek szerint egyébként is jellemző botrány után. Történt ugyanis, hogy az elnökválasztás előtt Drávapiski – korábban bolti lopásért elítélt és Kókát támogató – polgármestere „kiváló szervezőmunkával” több száz ormánsági romával gyarapította a párttagság létszámát. Ajándékok, némi készpénz és a belépők boldog tudatlanságban hagyása; ezek voltak a fő módszerek, de ahhoz elegendőnek bizonyultak, hogy Kóka pártelnöki ambíciói mögé felsorakozhasson néhány újabb küldött. Hogy ez mennyit számított, azt jól mutatja: a március 31-i elnökválasztáson első körben döntetlen alakult ki Kóka és Fodor között, amely csak a második fordulóban billent át soványka, de Kóka számára éppen elegendő előnnyé. A sikerességet zászlajára tűző gazdasági miniszter tehát valóban sikert könyvelhetett el, pártelnök lett.
Sikeresség és hitelesség – ez vált új jelszavává. Nos, 2007-ben bebizonyosodott, hogy a nagy szavak mögött semmi nincs. A magyar gazdaság a nemzetközi gazdaságban egy évtizede nem tapasztalt fellendülés ellenére rég nem látott mélyrepülésbe kezdett. Az SZDSZ-re amúgy jellemző, hogy már azzal elégedett, ha a nagybefektetők elégedettek a helyzettel, így ha ez megvalósul, a kis párt számára az már siker. Márpedig a kegyeltek továbbra sem panaszkodhatnak, a multinacionális cégek profitja tavaly az infláció majdnem kétszeresével növekedett.
A másik kiemelt terület a párt számára az egészségügy. Az SZDSZ-nek kompromisszumok árán, a koalícióból való kilépést is kilátásba helyezve végül sikerült áterőltetnie több-biztosítós koncepcióját a szocialistákon. Ha háborút még nem is, de a talán legfontosabb csatát már megnyerték: a spekulatív pénzügyi szektor előtt sikerült legalább résnyire kinyitni az ajtót, ahova az be is tudta rakni a lábát. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter néhány nappal a december 17-i parlamenti szavazás után egy lapinterjúban már nem is rejtette véka alá, hogy később akár tovább lehet indulni a „valódi” több-biztosítós modell felé. Mint hogy a nemzetgazdaság talán legtöbb pénzt forgató alrendszeréről van szó, az egészségügybe beengedett magántőke vélhetőleg nem lesz hálátlan az SZDSZ-nek, nem beszélve a holdudvar előtt megnyíló mesés lehetőségekről. (Csak egy példa: a Kákossy Csaba új gazdasági miniszter baráti-üzleti körébe tartozó Genoid Kft. egyedül több pénzt kapott a méhnyakrákot okozó humán papillomavírus szűrésére, mint a négy klinikai központ együttvéve; Kóka volt cége pedig a vizitdíj-automatákhoz szállította a szoftvereket.)
E tények egyáltalán nem kedveztek a párt támogatottságának, amely több felmérés szerint olyan mélységekbe zuhant, amire nem volt példa 1989 óta. A kitöréshez pedig önmagában már kevésnek látszik, ha a „mindenkit megillető szabadság” címszóval felkarolják a drogliberalizáció és a homoszexuálisok házasságának ügyét, vagy tűzzel-vassal hadakoznak az antiszemitizmus ellen. Első kettőt a társadalom túlnyomó része elutasítja, utóbbi pedig – noha antiszemiták, mint mindenhol, hazánkban is vannak – nem tudhat maga mögött össztársadalmi szinten jelentős, a közügyekre valódi hatást gyakorolni képes tömegbázist. Ráadásul ebből a jórészt virtuális ellenféllel vívott küzdelemből Gyurcsány Ferenc kormányfő is alaposan kiveszi a részét.
Az ország totális gazdasági sikertelensége és az SZDSZ legalább ennyire jelentős elhiteltelenedése előrevetíti annak kockázatát, hogy a párt kiesik a parlamentből; kívülről pedig nehéz zsarolni a szocialistákat. Noha Kóka János immáron főállású pártelnökként a tagság és a támogatói bázis bővítéséért az elkövetkezendő hetekben körbe „roadshow-zik” az országon, továbbra is kérdéses, hogy ez az akciója (leszámítva, hogy tulajdonképpen a népszavazási kampány részének tekinthető) jár-e tartós eredménnyel. Ebben a helyzetben juthat komoly szerep a pártelnökválasztás óta SZDSZ-ügyben némiképp visszafogottá vált Fodor Gábornak.
A pártban egyre többen vélik úgy, hogy a Fodor-féle hitelesség többet hozna (vagy hozott volna) a konyhára, mint Kóka „sikeres” akciópolitizálása. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az SZDSZ-es miniszterek közül Fodor messze a legnépszerűbb, nem konfrontatív, inkább konszenzust kereső politikus, és a nyári, hajléktalant leordító afférját leszámítva sem politikai, sem gazdasági botrány nem köthető a nevéhez. Környezetvédelmi miniszterként ráadásul – jó politikusként és hozzá nem értő emberként – talált egy olyan menekülőutat, amelyen el lehet jutni a társadalom széles rétegeihez is. A környezetvédelem egyre inkább „zöld üggyé” tételén, illetve ennek liberális értékként való megjelenítésén keresztül Fodor azt mutathatja, hogy érti az idők szavát, korszerűen gondolkodik és felelősségteljes; ennek hozadékaként már nem csupán elnökválasztási kampányszlogen lehet a hitelesség, hanem Fodor feltűnhet úgy, mint aki valóban letett valamit az asztalra.
Egy olyan SZDSZ-es politikus tehát, aki többet tesz, mint az antifasizmus, és társadalmi normáktól eltérő életformák védelmének árnyékában még feljebb kapaszkodik a milliárdosok szűk elitjében, kimondottan jót tehet a párt túlélési esélyeinek. Az is tény persze, hogy az elnökválasztási vereség után a miniszteri poszttal vigasztalódó Fodor Gábor tárcavezetői tevékenységének megítélése nem egyértelmű: sokak szerint a hatásos fellépés mögött egyelőre nincsenek valós eredmények.
Azt még nem tudni, hogy Kóka János leváltására sor kerül-e, és ha igen, mikor. Az SZDSZ-ben – ezt több vezető politikusuk is megerősítette lapunknak – igenis tartanak a Fidesz és a KDNP kezdeményezte népszavazástól. Mivel a párt az egészségügy „reformjára” tette fel politikai jövőjét, a referendumon kiállított bizonyítvány akár a mostani pártvezetés bukását is jelentheti.
origo.hu
Gyerekek sérültek meg a halálos, frontális karambolban
