Tandíj, csőd, elbocsátások

Több százezer forintos tandíj az eddig ingyenes képzéseken, a kisebb főiskolák csődje, új, egyelőre ismeretlen hatású finanszírozási modell a felsőoktatásban, további elbocsátások és iskolabezárások a közoktatásban – röviden így összegezhetők az oktatást érintő idei változások.

Még jobban eladósodhatnak a diákok. Az SZDSZ javasolja, hogy 2008 szeptemberétől emeljék meg a diákhitel felső határát. Az emelés a fejlesztési részhozzájárulás átlagos mértékének felelne meg – derül ki a párt közleményéből. Számításuk szerint így a diákhitel a felsőfokú alapképzésben államilag finanszírozott hallgatók esetében 30 ezerről 40 ezerre, alapképzésben költségtérítéses hallgatók esetében 40 ezerről 50 ezerre, államilag finanszírozott mesterképzésben 30 ezerről 45 ezerre, felsőfokú költségtérítéses mesterképzésben 40 ezerről 55 ezerre emelkedne, az egyéb feltételek változatlanul hagyása mellett.

Bár néhány jogszabály már január elsején hatályba lépett, az oktatást érintő legfőbb változások csak szeptembertől, az új tanévtől lesznek ténylegesen érzékelhetők. A felsőoktatásban ősztől kell fizetni a tandíjat, ám nemcsak az újonnan felvetteknek, hanem a másodéveseknek is. A legtöbb iskolában egyelőre az oktatási tárca által ajánlott, alapképzésben 105 ezer, mesterképzésen 150 ezer forintos díjat szednek majd, de már az első évben bebizonyosodott, hogy a térítendő összeg mindig több lesz. Bár az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai korábban megállapodtak abban, hogy a tandíj első évében egyikük sem kér többet az oktatási tárca által ajánlott összegnél, számos intézmény szenátusa később mégis másképp döntött. A Budapesti Corvinus Egyetem alapképzésben több kurzuson is 110 ezer, illetve 157 500 forintot kér leendő hallgatóitól, míg a Károli Gáspár Református Egyetem 105 ezer forint helyett 112 ezer és 150 ezer forintos képzési összegeket határozott meg. A mesterképzéseknél is magasabb összeget állapított meg az ajánlott 150 ezer forintnál a Budapesti Corvinus Egyetem, több szakon 225 ezer forintot szed majd be, a Műegyetem pedig 190 ezer forintért kínálja két képzését.
Változik a felsőoktatás finanszírozása is: csupán az egyetemek költségvetésének egyharmadát fedezi a jövőben biztosan az állam. Hiller István olyan megállapodást kötött a rektori konferenciával, amelynek értelmében az alaptámogatást ugyan három évre garantálják az intézmények számára, ám ez a fix összeg csupán az intézményi költségvetés 30-32 százalékát teszi ki. A támogatás további összege minden évben attól függ majd, hogyan alakul az egyetemen a hallgatói és oktatói létszám. Ennek köszönhetően a kisebb, kevésbé keresett főiskolák várhatóan kénytelenek lesznek becsukni a kapuikat.
Január 1-jétől új pontszámítás lépett életbe a felvételiken: az eddigi, sokat támadott 120 + 20 pontos helyett 400 + 80 pontos felvételirendszert vezettek be. A diákokat középiskolai teljesítményük és két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján rangsorolják. Összesen 200 pontot lehet gyűjteni a legjobban sikerült két érettségi tárgy százalékos eredményeiből, és szintén 200 pontot az összes érettségi tárgy középiskolai érdemjegyeiből, valamint a maturán szerzett osztályzatokból. Az emelt szintű érettségiért 40, középfokú nyelvvizsgáért 35, a felsőfokúért ötven plusz pont jár. Hiába van azonban valakinek több nyelvvizsgája, ezért legfeljebb 50 pontot kaphat, ráadásul összességében a pluszpontok száma nem haladhatja meg a 80-at. Az eddig érvényben lévő számítási módszert még Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter vezettette be 2005-ben. A diákok demonstrációkon támadták azt, mivel jogtalan előnyhöz juttatta a korábban érettségizőket az adott évben vizsgázókkal szemben. Az Alkotmánybíróság is alátámasztotta a diákok igazát.
A közoktatásban folyatódnak a megszorítások. A tavaly szeptembertől, évről évre felmenőrendszerben bevezetett, új támogatási modell drasztikus forráskivonást hozott. A múlt évben az első, az ötödik és kilencedik osztályos tanulókat érintette az elvonás, a 2008–2009-es tanévben már a második, a hatodik és tizedik évfolyam is így jár.
Lapunk számításai szerint a 2006– 2007-es tanévhez képest szeptembertől az első és második évfolyamon gyermekenként több mint 58 ezer forinttal, 204 ezerről alig több mint 145 ezer forintra csökken az alapnormatíva összege. Ugyanez az 5–6. évfolyamon 41 ezer forintos, míg a kilencedik–tizedik évfolyamon csaknem 50 ezer forintos elvonást jelent. Az érdekvédők szerint az új számítási módszer a nagyobb, városi iskolákat osztályösszevonásokra, a kistelepülési intézményeket pedig bezárásra vagy más körzeti intézményekkel való összeolvadásra kényszeríti. Ha a javaslat nem változik, a támogatások csökkentése az új tanévtől ismét pedagóguselbocsátásokhoz vezet.