Túszokat szabadított Chávez

Jól számított Hugo Chávez venezuelai elnök: a kolumbiai radikális marxista gerillák európai idő szerint csütörtök este szabadon engedték az első két kolumbiai foglyot 45 legértékesebb túszuk közül. A nagyrészt Chávez sikerének tulajdonítható túszszabadító akcióval a venezuelai elnök szokása szerint hosszabb távú célokat követ.

2008. 01. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mégis eredményhez vezetett a tavaly nyár óta a túszokra irányított nagy nemzetközi figyelem és a tekintélyes államfőkből, politikusokból álló laza közvetítőcsoport tevékenysége. A sikerben fontos szerepet játszott a kolumbiai túszok hozzátartozóinak és a közvéleménynek a nyomása is. Clara Rojas, a 2002-es kolumbiai elnökválasztási kampány alelnökjelöltje csaknem hat évig, Consuelo González de Perdomo volt liberális képviselőnő pedig több mint hat évig várta, hogy végre kiszabaduljon a radikális marxista gerillák, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) fogságából. A kiszabaduló két asszony tolmácsolta a többi túsz Chávezhez intézett kérését: ne hagyják abba a közvetítést, és róluk se feledkezzen meg. A BBC honlapjának spanyol változata úgy tudja, mintegy 750 fogoly várja még, hogy ők is kövessék Clara és Consuelo példáját.
A nagyrészt Chávez sikerének tulajdonítható túszszabadító akcióval a venezuelai elnök szokása szerint hosszabb távú célokat követ. A földrészen is közismert tény, hogy az Egyesült Államok legfőbb térségi ellenfelének számító Chávez a dél-amerikai országok gazdasági és politikai integrációjának egyik szorgalmazója, és fokozatosan „csábítja” a kezdeményezés oldalára az egyes államokat. A Venezuelával szomszédos Kolumbia az Egyesült Államok legfőbb térségbeli szövetségese, amely katonai eszközökkel évtizedek óta képtelen véget vetni a területén zajló polgárháborúnak – még a hathatós amerikai támogatás ellenére sem. Chávez újabb sikere lesz, ha a nemzetközi közvetítők segítségével éri el a békekötést 2010-ig, a következő kolumbiai elnökválasztásokig: ekkor Álvaro Uribe, a jelenlegi elnök harmadik megválasztása helyett olyan politikus kerülhet az államfői posztra, aki az integráció híve. Ilyen lehet például Piedad Córdoba kolumbiai liberális szenátor asszony, aki Chávezzel közösen közvetített tavaly nyár óta. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a Clara Rojasszal együtt elrabolt és még fogoly Íngrid Bétancourt, a 2002-es elnökválasztások jelöltje és a korrupció elleni harc következetes híve is indul. Ha addig sikerül kiszabadítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.