Változó tandíjszabály?

O K T A T Á SBeépíti a diákok javaslatát saját elképzeléseibe az oktatási tárca, és még januárban új tandíjtervezetet nyújt be a Felsőoktatási Kerekasztal elé. Ezt az oktatási tárca és a diákokat képviselő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája között zajlott, többfordulós tárgyalássorozat lezárultával jelentették be. A diákok több ezer fős utcai demonstrációkkal kényszerítették ki, hogy az oktatási miniszter szóba álljon velük.

Magyar Bálint több pénzt kérne. Élesen kritizálta a szocialista Hiller István által jegyzett tandíjrendszert a volt oktatási miniszter. Magyar Bálint szerint a fejlesztési részhozzájárulásból (fer) befolyt bevétel érdemben nem növeli az oktatásra fordított összeget, márpedig az uniós megállapodás szerint 10-12 éven belül a GDP 2 százalékát kell kitennie az oktatási ráfordításoknak. Jelenleg Magyarországon ez alig egy százalék, és ennél többet nem tud finanszírozni az állam. A ferből származó összeg nem oldja meg a problémát, ráadásul igazságtalan is, mert nem tesz különbséget a képzések költségei, így például egy pedagógus és egy orvos képzésének ára között. Magyar szerint az lenne a jó megoldás, ha kombinálnák korábbi, utólagos tandíjjal kapcsolatos javaslatát a jelenlegi tandíjrendszerrel. Ez úgy nézne ki, hogy tanulmányai kezdetekor mindenki egy számlát kapna a saját képzési költségeinek öszszegéről. A diákok az egyetemi évek alatt egyfajta előleget fizetnének, évente az adott kurzus képzési normatívájának 10-12 százalékát. Egy bölcsész szakos hallgatónak körülbelül 30 ezer forintot kellene fizetnie évente, egy orvostanhallgatónak 100 ezret. A diákok megsarcolása a diploma megszerzésével nem érne véget, sőt, akkor kezdődne igazán. Akinek a fizetése az elhelyezkedés után eléri a mindenkori minimálbér négyszeresét, az a képzési költségeinek három százalékát kezdené törleszteni. Ha fizetésük a minimálbér hatszorosára növekszik, akkor hatot.

Úgy tűnik, Hiller István kezdi belátni, engednie kell a tanulni vágyókat sújtó rendszerből. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke a megbeszélések befejezése után lapunknak azt mondta: bár megállapodás még nem született, sokkal közelebb kerültek ehhez. Hozzátette: a tárgyalásokon az oktatási tárcát képviselő szakértői bizottság nem volt felhatalmazva arra, hogy végleges döntést hozzon, de a Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár vezette testület készen áll a kompromisszumkötésre. Abban állapodtak meg, hogy az oktatási tárca a HÖOK javaslatát felhasználva új tandíjjavaslatot dolgoz ki, és azt még januárban benyújtja a Felsőoktatási Kerekasztal elé, amely a legfőbb véleményező testület. A diákszervezet elégedett az eddigi eredményekkel, mert szerintük könnyen lehet, hogy a diákok erőteljes fellépése után módosítják a tandíjtörvényt.
Néhány héttel korábban a HÖOK elnöke még feszült légkörű tárgyalásokról számolt be lapunknak, és azt valószínűsítette, hogy Hiller István miniszter egyáltalán nem akar kompromisszumot kötni. Miskolczi akkor azt mondta: az oktatási tárca azért nem akarja támogatni a diákok tandíjat kiváltó javaslatát, mert attól fél, hogy ennek hatására a hallgatók tanulni kezdenek, és akkor ugrik a nagy bevétel. Ha a diákoknak fizetniük kell a nem teljesített vizsgákért, akkor motiváltak lesznek a tanulásban, és egyre többen fogják teljesíteni a vizsgákat. Így azonban csökkenni fog a bevétel, amit Hillerék nem szeretnének. Mikolczi most a hallgatók erős fellépésének és a nagy társadalmi nyomásnak tulajdonítja a tárca álláspontjában bekövetkezett fordulatot.
A szaktárca is azt állítja, megállapodást kíván kötni a diákokkal, ráadásul nagyon szorít az idő, hiszen a jövő szeptemberi képzésekre 2008. február 15-ig lehet jelentkezni.
Manherz Károly felsőoktatási államtitkár szerint az utolsó szakértői tárgyaláson – ahol jelen volt Hiller István is – a tárgyaló felek tízpontos anyagban foglalták össze a még megvitatandó kérdéseket, például azt, hogy miként érvényesüljön az igazságosság elve, hogy mennyi bevételt jelentene az új típusú hozzájárulás a felsőoktatási intézmények számára, és mit lehet törvénymódosítással, illetve kormányrendelettel szabályozni.
Emlékezetes: az oktatási miniszter azért kezdeményezett tárgyalássorozatot a hallgatókkal a tandíjról, mert októberben több ezer diák vonult a tárca épülete elé, és a tandíj eltörlését, valamint Hiller István lemondását követelte.
A tárgyalásokra a HÖOK egy tandíjat kiváltó javaslatot dolgozott ki, amelynek lényege, hogy ne mindenkinek kelljen fizetnie, csak annak, aki nem teljesíti az általa vállalt feladatokat. Azt javasolják, hogy az államilag támogatott hallgató csupán a felvett, de nem teljesített tantárgyak után fizessen. Ez az első hat félévben elmaradt vizsgánként 3500–5500, később 4500–6500 forintot jelentene. E javaslat elemei épülhetnek be a tandíjtörvénybe.
Időközben kiderült az is, hogy négy egyetem eltért a tandíj tárca által ajánlott összegétől, s ennél jóval többet kérnek a diákoktól az eddig ingyenes képzésekért. Ez azért igen megdöbbentő, mert korábban az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai megállapodtak abban, hogy a tandíj első évében egyikük sem kér többet a hallgatóktól, mint amennyit az oktatási tárca ajánl, vagyis alapképzésen 105 ezer, mesterképzésen pedig 150 ezer forintot szednek. Számos intézmény szenátusa azonban később mégis másképp döntött. A Budapesti Corvinus Egyetem alapképzésben az ajánlott évi 105 ezer forint helyett több képzésben is 110 ezer, illetve 157 500 forintot kér leendő hallgatóitól, míg a Károli Gáspár Református Egyetem 112 ezer és 150 ezer forintos képzési összegeket határozott meg. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 130 ezer forintot kér, a Rendőrtiszti Főiskola 120 ezret.
Emlékezetes: Hiller István még 2006 júniusában jelentette be, hogy minden diák számára fizetőssé teszik a felsőoktatást. Azzal érvelt, hogy ma átlagosan 525 ezer forintjába kerül az adófizetőknek minden államilag finanszírozott hallgató, függetlenül attól, hogy jól vagy rosszul tanul. Tandíjat először a tanulmányaikat a 2007–2008-as tanévben kezdő diákoknak kell fizetniük, másodéves koruktól kezdve. Összege az első évben a legtöbb iskolában az alapképzésben évente 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz, amit két részletben, félévente kell befizetni. A diákok legjobban teljesítő 15 százaléka a következő tanévre mentesül a költségek megfizetése alól. Azok viszont, akik az év végére nem teljesítik a 30 kredites minimális eredményt, visszazuhannak a költségtérítéses képzésre, ahol horribilis összegeket kérnek tőlük. Az egyetemek maguk dönthetnek arról, elfogadják-e a kormány által javasolt összeget, vagy növelik, netán csökkentik a tandíjat, de ezt legfeljebb a norma plusz-mínusz 50 százalékáig tehetik meg.
A szocialisták nem először fizettetnek a diákokkal. 1996-ban Bokros Lajos pénzügyminiszter rettegett csomagja részeként egyszer már bevezette a tandíjat. Akkor két éven keresztül havonta 2000 forintot kellett fizetni, amíg a 1998-ban, az Orbán-kormány győzelme után Pokorni Zoltán új oktatási miniszter azonnal el nem törölte azt. Bokros Lajos egyébként a tandíj bevezetéséről szóló döntést szükséges, de nem elégséges feltételnek nevezte.