Állatvédelem uniós forrásokból

Egyedülálló nemzetközi aláírás-gyűjtési kampányt indítanak az európai – magyar, francia, német, spanyol, bolgár és román – civil szervezetek annak érdekében, hogy mihamarabb hozzák létre az állatvédelmet támogató EU-s finanszírozási rendszert. Az akciót elindító müncheni konferencián háromszázan vettek részt, hazánkat a pécsi Misina Természet- és Állatvédő Egyesület képviselte.

Winnetou segít. Bármilyen hihetetlen, a nemzetközi összefogás és a most induló kampány első lépését valójában Winnetou tette meg. A Karl May regényeinek indiánját megszemélyesítő, most 79 éves Pierre Pierce ugyanis nemrégiben egy humanitárius útján éppen Románián utazott keresztül, amikor útjába került egy kóbor kutya. De állatvédő szervezetet, amelynek a gondjaira bízhatta volna, csak Brassóban talált. Ekkor szembesült az áldatlan romániai állapotokkal, és kezdett érdeklődni a többi kelet-európai ország állatvédelme iránt. A kampányban jelentős szerepet vállalt Brigitte Bardot is.

Európai uniós, állatvédelmi finanszírozási rendszer kidolgozását sürgetik német, magyar, spanyol, francia, román, bolgár és német állatvédők, s ez ügyben rövidesen nemzetközi aláírás-gyűjtési akciói indítanak.
A kampányról Münchenben döntöttek nemrégiben, ahol háromszáz állatvédő, szakjogász, állatorvos, európai uniós képviselő vett rész. Hazánkat a pécsi Misina Természet- és Állatvédő Egyesület képviselte. Farkas Tamás, a szervezet vezetője szerint a gazdátlan állatokkal való foglalkozás nemcsak etikai kérdés, hanem a társadalom általános jóléte is megkívánja. Másrészt közbiztonsági feladat is, Romániában például falkákba verődött kóbor kutyák több ízben is emberre vagy állatra támadtak, néhány hónappal ezelőtt egy japán üzletembert marcangoltak halálra Bukarestben. Mint mondta, a gazdátlan állatok kérdését nem lehet egységesen kezelni, hiszen országonként különbözik a helyzet, ezért mindenütt más megoldás látszik célravezetőnek. Romániában például – ahol az uniós csatlakozás után derült ki, hogy a helyzet mostanra tarthatatlanná vált – az állatvédelem még csak alakulóban van, szervezetek, befogadóhelyek csak elvétve léteznek, a kóbor kutyák száma viszont rendkívül magas. Nálunk ennél jobbak a körülmények, de nagy szükség van új állatotthonokra, a meglévők átalakítására és támogatására. Farkas Tamás szerint a jövőbeli EU-s pályázati lehetőségek mellett az egyes országoknak is tenniük kell a célért, és itt az ideje annak is, hogy az önkormányzatok és az állatvédő szervezetek partnerként tekintsenek egymásra.