Kóka János úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc biztosította koalíciós partnerét, a szocialisták hétfőn megszavazzák az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt. Az adórendszerről az SZDSZ elnöke azt mondta, túl sok pénzt vonnak el rossz rendszerben azért, hogy egy túlméretezett államot finanszírozzanak, és ezen változtatni kell. A tervezett adócsökkentés céljaként a versenyképesség fokozását, a növekedést és a munkahelyteremtést jelölte meg. Szükségesnek látta a bürokrácia további csökkentését, mert – ahogy fogalmazott – „a számítógépek feltalálása óta nincs mentség arra, hogy ügyintézőkkel telezsúfolt szobákban papírhalmokat tologassanak”. A pártfinanszírozás ügyéről úgy nyilatkozott: számos ellenzéki javaslatot is beépítve dolgozták ki a parlament elé kerülő jogszabálytervezetet, ezért azt minden tisztességes pártnak meg kel szavaznia.
A szociális népszavazás kapcsán Kóka hangsúlyozta, továbbra is a három nemre biztatják az embereket, mert szerintük így lehet leszámolni az ingyenesség illúziójával. Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, hogy szocialista kormányzati posztokon várhatók-e változások a népszavazás után, úgy válaszolt: ha lesz mondanivalója, akkor azt el fogja mondani. Ugyanakkor sajtóértesülések szerint az MSZP-vezetés hat-nyolc hónapot adott magának ahhoz, hogy a párt kitörjön a „negatív spirálból” és emelkedjen társadalmi támogatottsága. A Világgazdaság című lap úgy tudja, a konszolidációs időszakban nem tűzik napirendre a kormányfő esetleges leváltásának kérdését. Ugyanakkor alsóbb szinteken személycserék várhatók tavasszal és habitusváltást is tervez az MSZP. Igyekeznek „lerázni” magukról a konfliktusos ügyeket, mint például a kormányzati negyed megbukott beruházását. Ha elmarad az áttörés, akkor ősszel átgondolják a stratégiát és akár a miniszterelnök-csere is szóba kerülhet.
Gyurcsány Ferenc a tegnapi sajtótájékoztatón megerősítette Kóka csütörtöki kijelentését, miszerint a szocialista–szabad demokrata többségű parlament módosítja a vizitdíjról, kórházi napidíjról és a tandíjról szóló jogszabályokat, amennyiben a népszavazás eredménye erre kötelezi. A koalíció gazdaságpolitikájáról azt mondta, az elmúlt másfél év megszorításai után most a megteremtett lehetőségek felhasználása következik, amiről „jó viták fognak folyni”, s amiknek a tétje az lesz, mely társadalmi csoportok legyenek a kedvezményezettjei az adócsökkentésnek, illetve mely területeken lehet Magyarország erősebb. Az adók mértékéről azt mondta: 2009-től minimálisan 200 milliárd forintos csökkentésre lát lehetőséget.
Csúszik a kórházi széfek határideje. Három hét haladékot kaptak az intézmények. A minisztérium rendelete harminc nap múlva lép hatályba. A széfek beszerelését eredetileg február 15-ig követelték volna minden intézménytől. A közelmúltban több kórházigazgató jelezte, hogy tarthatatlan a februári időpont. A rendelet szerint egyes osztályokra, mint például a csecsemő- és gyermekosztályra vagy az intenzív osztályra nem kell értékmegőrző szekrényt szerelni. A rendeletből kikerült a kód szó, vagyis egyszerű kulccsal zárható páncélszekrényeket is vásárolhatnak a kórházak.
Gyorsan gyűlnek az aláírások. Több mint százezer aláírást gyűjtöttek össze különböző civil szervezetek az Albert házaspár kezdeményezéséhez, hogy népszavazást lehessen kiírni az üzleti biztosítók részvételéről az egészségbiztosítási rendszerben. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum–Szociális Kerekasztal vezetője tegnap arról számolt be: „a civil összefogás nagyszerű eredményeként néhány napon, néhány órán belül” összegyűlik a szükséges 200 ezer aláírás.
Magyar Péter tényleg nem az, akinek látszik