Barroso is tudott a titkos CIA-járatokról

A jelenlegin kívül több korábbi portugál kormányt is kényes helyzetbe hozott az a brit jelentés, amely kiderítette, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) fogolyszállító repülőgépei majdnem félszáz alkalommal repültek át Portugália légterén a lisszaboni vezetés tudtával és beleegyezésével.

2008. 02. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap a legtöbb portugál lap vezető helyen közölte a hírt, hogy egy brit emberi jogvédő szervezet, a Reprieve közzétette azoknak az al-Kaida foglyoknak a listáját, akiket a CIA Portugálián keresztül szállított Guantánamóba. A jelentés szerint 744-ből 728 fogoly bizonyíthatóan portugál területre lépett vagy a portugál légtéren keresztül folytatta útját az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó támaszponton megépített börtönbe. A Reprieve megadta a foglyok nevét, nemzetiségét és indulás helyét is. A szervezet önvizsgálatra szólította a portugál kormány(oka)t. Az ibériai ország sokkal nagyobb szerepet játszott a foglyok szállításában, mint azt eddig sejtetni engedte, hiszen ez idáig nem lehetett tudni, hogy a járatok rendszeresek voltak. A 48 szállítmányból kilenc leszállt az Azori-szigetek repülőterein.
Az első repülő 2002. január 11-én indult a spanyolországi Morón támaszpontról, az utolsó pedig 2006. május 7-én. A Diário de Notícias megállapította, hogy a CIA úgynevezett titkos járatai tehát három portugál kormány idején is beléptek portugál fennhatóságú területekre, így a 2005 márciusában hivatalba lépett – jelenlegi – szocialista kormánynak is tudnia kellett a repülőkről. Clive Stafford Smith, a Reprieve vezetője szerint a portugál kormány beleegyezése nélkül a foglyok nem kerülhettek volna Guantánamóba, ezért az önvizsgálat után alapos, nyilvános és minden részletre kiterjedő vizsgálatot vár el José Sócrates kormányától. Az Európai Bizottság egyik testülete korábban több mint egy évig ellenőrizte a titkos amerikai járatokat.
A mostani jelentés kényes helyzetbe hozta José Manuel Durao Barrosót is, aki európai bizottsági elnöki megválasztása előtt két évig állt a portugál kormány élén, 2002 áprilisától 2004 júniusáig. Barroso is ott mosolyog az iraki háborút elhatározó 2003. február 16-i, ma már hírhedt azori-szigeteki találkozó fényképén – az amerikai elnök, a brit és a spanyol kormányfő társaságában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.