Biogázerőmű a börtön szélén

Állattartás, ártalmatlanítás, energiatermelés, földművelés. Természetes körforgás ez, amely hosszú távon többszörös hasznot hajthat a befektetőnek, ráadásul csökkenti a szerves hulladék  mennyiségét. A fogvatartottakat is foglalkoztató pálhalmai mezőgazdasági üzemben nemrég ilyen folyamatot teremtettek meg egy biogázerőmű elindításával. A csaknem ötezer háztartás villamosenergia-szükségletét megtermelő üzem megépítése 2,5 milliárd forintba került, de nyolc-tíz év alatt megtérülhet a befektetés.

Biogáz a sörgyárban. Kétmillió eurós beruházással nemrég elkészült a Dreher sörgyár biogáz- és szennyvíztisztító üzeme Kőbányán. A gyár szennyvizéből 250 háztartás éves gázigényének megfelelő metánt lehet kinyerni. A cég a magyar sörgyárak közül elsőként végezte el a beruházást. A komplex rendszer azonban bevételt is termel a gyárnak, mert a képződő biogázzal az üzem földgázszükségletéből 10 százalékot tudnak kiváltani.

Hetven-nyolcvan kilométerre dél felé a fővárostól van egy mezőgazdasági üzem. A környezetvédők által nem éppen pozitív példaként emlegetett koreai Hankook gumigyára és a dunaújvárosi ipartelepek között megbújó Pálhalmán kisebbfajta csodát vittek véghez egy év alatt az EU támogatásával.
Az állami tulajdonú Pálhalmai Agrospeciál Kft.-nél sokáig úgy gondolták, hogy a jogszabályi kötöttségek miatt kénytelenek lesznek hatalmas raktárat fenntartani az állattartó telepeken összegyűlt szerves trágya tárolásához, és ez könynyen ellehetetlenítette volna az üzemet. A társaság azonban nem a magyar mezőgazdasági gyakorlatban szokásos utat választotta, nem volt hajlandó fölszámolni az istállóit. Ehelyett biogázerőművet létesített, ahol feldolgozza a trágyát.
Hetyei Gábortól, az Pálhalmai Agrospeciál Kft. ügyvezető igazgatójának gazdasági helyettesétől megtudtuk: tavaly decemberben, a kiotói egyezmény aláírásának tizedik évfordulóján avatták az erőművet, de a létesítmény egy hónappal ezelőtt kezdte meg működését. A biogázerőműben nemcsak a mezőgazdasági termelésnél keletkező trágyát és egyéb csurgalékvizet hasznosítják, hanem alapanyagként kis mennyiségű silókukoricát is alkalmaznak, éttermekből élelmiszer-hulladékot, a hústelepekről pedig vágóhídi mellékterméket vesznek át ártalmatlanításra. Ezeket az anyagokat két 3300 köbméteres tartályban kevergetik 38 fokos hőmérsékleten hatvan napig, hogy biogáz keletkezzen, amelyet két gázkazánban égetnek el. Az így termelt villamos energiát a helyi áramszolgáltató veszi át az üzemtől. Az erőmű évente 11-12 ezer megawattóra energia előállítására képes, amely ötezer háztartás ellátását fedezi.
A beruházás viszont nem volt olcsó. Két és fél milliárd forintot kellett befektetnie az Agrospeciál Kft.-nek, amely az üzleti tervek szerint nyolc-tíz év múlva térülhet meg a cégnek. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy az Európai Unió KIOP-programjától a társaság egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott, Ausztriával pedig szerződést kötött a szén-dioxid-kibocsátás megtakarításának értékesítésére. A biogázüzemben évente 90-100 ezer köbméternyi maradék anyag is keletkezik, amelyet két, fóliával szigetelt, hat és fél méter mély végterméktározóban tartanak, amíg nem kerülhet ki a földekre. – Az Agrospeciál Kft. üzemének éves energiaköltsége 250 millió forint, a biogázerőmű azonban több mint 300 milliós bevételt eredményez egy évben, ezért a cég több áramot ad majd a hálózatra, mint amennyit önmaga fölhasznál – tájékoztatott Hetyei Gábor. A cég hét-nyolcszáz elítéltet is foglalkoztat a szomszédos büntetés-végrehajtási intézetből, ami szintén megtakarításokat eredményez.
– Példaértékű a pálhalmai biogázüzem, de ilyenből egyelőre kevés jöhetett létre hazánkban – közölte Fuchsz Máté, a Magyar Biogáz Egyesület munkatársa. Elmondta, négy-öt hasonló létesítmény épült Magyarországon.
– Voltak települések – például Tatabánya –, ahol a feltételezett szaghatások és a beszállító kamionok környezetszennyezése miatt tiltakozott a lakosság, de többnyire alaptalanok ezek az aggodalmak – állítja a szakértő. Vannak nyugat-európai államok, ahol lakóparkokban, a házak közelében épülnek biogázerőművek, mert teljesen meg tudják szüntetni a szag kiáramlását. (Pálhalmán csak az üzem területén éreztük a kellemetlen szagot, a közelben már nem.) A teherautóktól pedig csak akkor kell tartani, ha nincs megfelelő koncepció, és az alapanyagokat távolról kell hozni.
Sokan a trágyatárolásra vonatkozó szigorú jogszabályok miatt vágnának bele biogázerőmű felépítésébe. A törvény szerint az állattartók a híg és a halmos szerves trágyát hat hónapig kötelesek tárolni, mert az olvadás előtti tilalmi időszakban az nem kerülhet ki a természetbe. Fuchsz Máté megjegyezte: Pálhalma azért is követendő, mert egy kézben van az állattartás, a melléktermék feldolgozása, az energiatermelés és a végtermék visszaforgatása a takarmánytermeléshez, a földműveléshez.