Budaházy első fokon nyert

Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a Budaházy György ellen felhozott vádat, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületét. A nem jogerős ítélettel együtt a bíróság feloldotta a Budaházy ellen tíz hónapja elrendelt lakhelyelhagyási tilalmat.

Első fokon felmentette tegnap a Fővárosi Bíróság az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolt Budaházy Györgyöt. Kenéz Andrea bírónő kiemelte: bár a vádlott a véleménynyilvánítási jog korlátjait túllépte, közvetlenül és konkrétan, „térben és időben meghatározottan” az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására nem hívott fel, így pedig a büntetőjogi felelősség nem vethető fel. Mivel az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, így az nem jogerős, és a büntetőügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Emellett a bíróság – az ügyész indítványára – feloldotta a Budaházy ellen tíz hónappal ezelőtt elrendelt lakhelyelhagyási tilalmát.
A vádirat szerint Budaházynak 2006. szeptember 27. és 2007. március 15. között összesen 13 olyan politikai nyilatkozata jelent meg a Kuruc.infón és más internetes portálokon, amelyek célja az alkotmányos rend megváltoztatása, a kormány elkergetése, a parlament feloszlatása, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, valamint a társadalmi és tulajdoni viszonyok átalakítása volt. A vádlott védője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd viszont az előző tárgyaláson azt mondta: nem a tárgyalóteremben lenne a helye annak, hogy egy „hazájáért, nemzetéért aggódó ember írásban megtestesülő közéleti munkásságát vizsgálják”. Hangsúlyozta: védence nem követett el bűncselekményt, tevékenysége a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik.
A felmentő ítélet indoklásában Kenéz Andrea kifejtette: a szólásszabadság világszerte védett és tisztelt alkotmányos alapjog, amely ugyanakkor bizonyos esetekben korlátozható. Utalt az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely kimondta: a népszerűtlen, „sajátos” nézetek megnyilvánulása a fejlődőképes, eleven társadalmak része, a közvélemény szabad alakulása nélkülözhetetlen a demokráciában, ezért nem a közlés tartalma, hanem közvetlen és belátható következményei alapozhatják meg a büntetőjogi felelősségre vonást. A bírónő a strasbourgi emberi jogi bíróság egyik ítéletét is felidézte, amely szerint a véleményszabadság határa ott húzódik, ahol a közlés már erőszakra hív fel. A vádbeli írások azonban minden „harcosságuk” ellenére sem buzdítottak erőszakra – tette hozzá Kenéz Andrea.
Budaházy György a tárgyalás után úgy nyilatkozott: „győzött a józan ész”.