Volt szovjet utódállamok diplomáciai testületei és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tagjai az idén is megkoszorúzták a budapesti Szabadság téren a második világháború után a lerombolt ereklyés országzászló és a magyarság összetartozását szimbolizáló trianoni szoborcsoport helyén felállított szovjet emlékművet, felszabadításként értékelve, hogy Budapestre 63 évvel ezelőtt bevonultak a szovjet csapatok.
A „felszabadítókra” azonban a budapestiek jelentős része megszállóként emlékezik, és mint a HVG című hetilap napokban közölt összeállításából kiderült, akár a 200 ezret is elérheti a 63 évvel ezelőtti háborús eseményeket követő nemi erőszakok száma. Ungváry Krisztián történész Budapest ostroma című könyvében egyetért a feltételezéssel, hogy a főváros lakosságának legalább 10 százaléka esett nemi erőszak áldozatává a háború után, a sértettek között a nők mellett jelentős számban férfiak is voltak. A magát liberálisnak valló Pető Andrea Átvonuló hadsereg, maradandó trauma címmel tanulmányt közölt a korszakról a Történelmi Szemlében, amelyben a fenti számokat túlzónak nevezte. Ausztriai adatokra hivatkozva arra utalt, hogy a Vörös Hadsereg egyenruhásai a 14–60 év közötti nők „mindössze” 5-6 százalékát erőszakolhatták meg. Budapest ostroma, a II. világháború egyik legvéresebb hadművelete a megszálló német csapatok és a nyilasok vereségével 1945. február 13-án ért véget.
origo.hu
Megrázó kérdés merült fel Till Tamás gyilkossági ügyében
