Hiányosan adta át a móri ügy nyomozati anyagát a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezért a Fővárosi Főügyészség visszaküldte, és márciusig adott határidőt a kiegészítésre. A főügyész, Ihász Sándor lapunknak elmondta: két szakvéleményben találtak ellentmondásokat, illetve a gyanúsított, W. Róbert által elkövetett bűncselekményt rosszul minősítették a rendőrök. A nyomozó hatóságnak március 5-ig kell pótolnia a mulasztásokat.
A nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlott ugyan a nyomozás, de csak annak lezárulta után, a teljes iratanyag áttekintésekor derült ki, hogy hiányos az anyag. Így még a vádemelésről sem tudtak dönteni. Ihász kifejtette: az ügyészség a daktiloszkópiai szakértő véleményét azért találta hiányosnak, mert abból nem derül ki, hogy a bank bejárati ajtaján, a kilincs belső felén rögzített ujjnyom – amelyet a gyanúsított W. Róbertével azonosítottak – pontosan mikor és hogyan keletkezett. – Két fegyverszakértői véleménynél pedig a bűnjelek számozásában van ellentmondás – tette hozzá Ihász Sándor. Az ügyészség álláspontja szerint W. Róbert nemcsak nyereségvágyból, hanem előre kitervelten követhette el a bűncselekményt. Erre utal, hogy N. László és W. Róbert a móri bűncselekmény tervezésekor közös lőgyakorlatot tartott a Tatabánya környéki erdőben. Az elkövetés előtt néhány nappal pedig terepszemlét tartottak a móri bankfiókban, felderítették a személyzet számát és a biztonsági kamera helyzetét. Emellett álcákkal készültek, és fegyvereket szereztek be. A rablás előtt közvetlenül ismét terepszemlét tartottak a bankban. Ihász szerint a minősítő körülményt azonban nem közölték a gyanúsítottal.
– Ennek két okból van jelentősége. Egyrészt a gyanú ellen a terheltnek panaszjoga van, amelyet csak akkor tud érvényesíteni, ha azt hivatalosan közlik vele. Másodsorban pedig a bíróság nagyobb büntetést szabhat ki a vádlottra, ha megállapítják, hogy előre kitervelten követte el tettét – fejtette ki Ihász.
Ismert: a Nemzeti Nyomozó Iroda december 20-án jelentette be, hogy vádemelési javaslattal lezárták a nyomozást a móri, 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás ügyében. A rendőrség bejelentette: a beszerzett bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy az időközben öngyilkosságot elkövető N. László a felelős nyolc ember haláláért, és a bűncselekményt W. Róberttel követte el. A rendőrség szerint a vérengzés előtti terepszemlén a bank sajátos belső kialakítása miatt a tettesek nem szereztek tudomást a hátsó részben lévő kis helyiségekről, és vélhetően ez okozta a tragédiát: több ember volt bent, mint amire számítottak. A móri Erste Bank fiókjában 2002. május 9-én fegyveres rablók agyonlőtték a pénzintézet négy alkalmazottját, biztonsági őrét, két ügyfelet és a velük szerződést kötni akaró biztosítási szakembert. Az elkövetők 7,3 millió forintot zsákmányoltak. W. Róbertet azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy ő volt az, aki a bankfiók ajtajában állva elküldte a pénzintézethez érkező ügyfeleket, amíg társa, N. László a bankban lemészárolt nyolc embert, alkalmazottakat és ügyfeleket.
origo.hu
Orbán Viktor: Megjelent az erőszak a magyar politikában
