Két méter mély árkot ásatott a Mol Nyrt. földgázszállító leányvállalata húsz méter szélességben és ötvenöt kilométer hosszúságban a pilisi Kopárokban, kiirtva több mint tizenhárom hektárnyi erdőt. A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti terület környékén élők egy része állítja, a fakivágás okáról már csak akkor értesültek, amikor több tonnás vashengereket szállítottak a szakadékok közé, és ezeket elkezdték összehegeszteni. A pilisvörösváriak tiltakoznak, a piliscsabaiakat meggyőzték, de az önkormányzatok hatáskör híján amúgy sem szólhatnak bele a vezeték engedélyezésébe. Lakatos Edina, a Mol földgázszállító leányvállalatának szóvivője a Lánchíd Rádióban közölte: Pilisvörösvár és Százhalombatta között közérdekből kell megépíteni a fővárost körülvevő gázvezetékgyűrűt. Minden engedélyt megkaptak a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, amely az erről szóló közleményét megjelentette a honlapján, és közzétételre elküldte az érintett önkormányzatok jegyzőinek. Ezek után már az építési munkálatokra jogosító határozatot is megkapták a Budapesti Bányakapitányságtól. A szóvivő arra hivatkozik, hogy a szokásos, törvény által előírt munkaterület szélességnél (harminc méter) tíz méterrel keskenyebb árkot ástak a Pilisben az erdős területeken, és vállalták a rekultivációt. Ez viszont a helyszínen nem faültetést jelent, hanem csak gyepesítést. Lakatos Edina ezt azzal indokolta, hogy egy tíz méter széles sávot biztonsági okokból tisztán kell tartani, a Pilisi Parkerdő Zrt. igazgatóságától pedig azt a tájékoztatást kapták, hogy a maradék területre idővel visszatelepül a vadon. A beruházók így az erdészeti hatóság előírásainak eleget téve a kivágott fák két és félszeresének megfelelő csereerdőt máshol telepítik majd a Pilisben.
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Igazgatóság termelési és természetvédelmi főmérnöke erre reagálva elmondta: a tíz méter széles gyepes nyiladék csak változatosabbá teszi az erdő szerkezetét, például erdőszegélyek alakulnak ki, amelyeknél a madarak gyakrabban fészkelnek. A lényeg a kezelő számára az, hogy több zöld terület lesz a Pilisben, hiszen 13,4 hektár erdőterület kivágásáért cserébe 34 hektár új erdőt telepítenek. A főként tájidegen fenyőfák helyére őshonos tölgyek ültetését ígérték a gázvezeték építői.
Az elhangzottaknak ellentmond a zöldek szakértőinek véleménye. Lendvai Csaba, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa például közölte: bármilyen egységes erdőterület megbontása nagy kárt okozhat az ott élő állatok életében. – A madarak például az erdőirtások hatására inkább elköltöznek, és nem mernek többé fészket rakni a helyszínen – állította a szakértő.
Gromon István, Pilisvörösvár polgármestere egy hozzánk eljuttatott közleményben azt állítja: a vezeték ellen tiltakozó önkormányzatot mint véleményező szakhatóságot időhúzás miatt százmillió forintos perrel fenyegették meg, pedig a település nem érintett sem tulajdonosként, sem kezelőként, sem engedélyezőként. „Az önkormányzat részéről mi mindent megtettünk ebben az ügyben, amit tehettünk” – fogalmaz levelében a polgármester. „Több ízben tárgyaltunk és leveleztünk a Mollal, ügyvédet fogadtunk az önkormányzat mozgásterének feltérképezésére, összehívtuk egy fórumra a tulajdonosokat, jogi tanácsadást szerveztünk számukra. Munkánk eredménye az lett, hogy a Mol időhúzás miatt az önkormányzatot százmillió forintos perrel fenyegette, államigazgatási jogkörben okozott kár címén.”
A másik érintett településen, Piliscsabán Solti György környezetvédelmi bizottsági elnök szervezésében a helyi civil szervezetekkel együtt bejárást tartott a kivitelező, és ezen a település civil képviselőit megnyugtatták, hogy a műszaki átadás után tárgyalnak velük a zöld terület helyreállításáról.
A település lakóinak tiltakozása ellenére a helyi zöldeket azzal is lehűtötték, hogy a Piliscsaba területéhez tartozó háromhektárnyi kivágott erdő helyett a beruházók 16,5 hektárnyi őshonos csertölgyet ültettek a Garancs-tetőn. – Mivel nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe a gázvezeték építésének engedélyezése, annyit tehettünk, hogy kiharcoljuk az igényeinknek megfelelő nyomvonalat – tájékoztatta lapunkat Kasza Péter piliscsabai polgármester. Szerinte az építtetőkkel sikerült megegyezni mindenben, kártalanítást is fizettek az önkormányzatnak.
Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a pilisvörösvári önkormányzat semmilyen formában nem érintett a vezeték létesítésében – reagált a pilisvörösvári polgármester állításaira Lakatos Edina, a Mol földgázszállító leányvállalatának szóvivője. Mint közölte, Pilisvörösvárt mind a környezetvédelmi, mind pedig az építésügyi eljárásban elsőfokú hatóságként szólították meg, ugyanakkor tulajdonosként és kezelőként is érintett. Az önkormányzat tehát mindkét eljárásban élhetett volna vétójogával, ám ezt nem tette, ehelyett mindkét esetben jóváhagyó szakhatósági véleményt adott – tudatta a szóvivő. Perrel való „fenyegetőzés” nem történt, de a projekt tervezői valóban élnek minden jogukkal, hogy az érdekeiket a lehető leghatékonyabban védeni tudják. Sajátságos jogértelmezésről tesz tanúbizonyságot, ha valaki, főleg egy települési önkormányzat fenyegetésnek veszi a jogállam keretei közötti jogérvényesítést – jegyezte meg a szóvivő.
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit