Az intézkedés információink szerint szoros összefüggésben áll azzal, hogy az Országgyűlés hétfőn vitázik és szavaz az egészségbiztosítási törvényről. Mivel a kormány által beterjesztett több-biztosítós modellt a felmérések szerint a társadalom többsége elutasítja, ezért a rendőrség a végszavazás idején és utána utcai tüntetésekre számít.
Dobozi József dandártábornok, az ORFK Köztársasági Őrezredének parancsnoka a napokban kiegészítette az Országház védelmére kidolgozott „személy- és létesítménybiztosítási intézkedést”. Eszerint az említett területet február 11-én 0 órától „a szükséges ideig”, de legkésőbb március 31. éjfélig lezárva tartják.
*
Vagyis elképzelhető, hogy a Fidesz által kezdeményezett március 9-i népszavazás, illetve a március 15-i nemzeti ünnep idején is kordonokkal lesz lezárva hazánk egyik legfontosabb közterülete.
Dobozi József az intézkedést többek között a 2007. szeptember 17-i történésekkel indokolta, amikor is a Parlamentből távozó országgyűlési képviselőket (pontosabban egyes balliberális politikusokat – a szerk.) a Kossuth téri tüntetők egy része inzultálta. A Köztársasági Őrezred parancsnoka szerint a közelgő népszavazás miatt nőtt a Kossuth térre és környékére bejelentett tüntetések száma, és azok szervezői célul tűzték ki, hogy „erkölcsi és politikai nyomást gyakoroljanak az országgyűlési képviselőkre”. A dandártábornok úgy fogalmazott: „Az ilyen és ehhez hasonló cselekmények bekövetkezésének megelőzése, megakadályozása, valamint az ezen intézkedések hiányában objektíven szükségessé váló rendőri intézkedések és kényszerítő eszközök tömeges alkalmazásának lehetőség szerinti elkerülése érdekében” döntött a lezárás mellett. Hozzátette: a döntés indokoltságát hetente felülvizsgálja.
Tovább színesíti a helyzetet, hogy eközben az egyik Kossuth téri tüntető csoport demonstrációt jelentett be hétfőre a Kossuth térre, amelynek megtartását azonban a BRFK megtiltotta. A döntést Tafferner Éva, a BRFK szóvivője azzal indokolta: a rendezvény súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szerv működését, és a gyülekezési törvény értelmében ilyenkor a rendőrség nem tehet mást, mint megtiltja a tüntetést.
Ismert, a 2006. október 23-i véres eseményekhez nagyban hozzájárult, hogy Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány műveleti területté nyilvánította és kordonokkal záratta le a Kossuth teret, majd az oda érkező megemlékezőket a rendőrség brutálisan oszlatni kezdte. Gergényi Péter intézkedése a mostanihoz hasonlóan a „szükséges ideig” szólt. A lezárt állapot tavaly februárig tartott, amikor a Fidesz parlamenti képviselői elbontották a rácsokat.
Amint arról a napokban beszámoltunk, a BRFK tízmillió forintért új kordonokat vásárol, amelyeket a győztes pályázónak március 10-ig kell leszállítania. Vagyis hétfőn még nem ezekkel a rácsokkal találkozhatnak a tiltakozók.
origo.hu
Orbán Viktor bejelentést tett a kereskedelmi kamarával való együttműködésről
