Új Castro Kuba élén

Raúl Castro veszi át bátyjától Kuba államfői tisztségét. A Commandante en Jefe 76 éves öcscse bombabiztos favoritként várta a kubai államtanács tegnap esti voksolását, ugyanakkor azt is tudta, hogy 81 éves bátyja nem tette világossá, kit is jelölt maga helyett a 30 tagú tanács élére, ráadásul több lehetséges elnökjelölt is szóba került a legifjabb Castro mellett. Fidel Castro kedden ugyan bejelentette lemondását két fontos posztjáról – viszont megtartotta a kommunista párt főtitkári tisztségét –, de továbbra is bizonytalanságban tartotta mind a kubai lakosságot, mind a külföldi érdekelt feleket. A fivérek már jó előre, az 1976-ban elfogadott alkotmányban rögzítették a bármilyen váratlan esemény esetén követendő lépéseket, és a három legfontosabb tisztség helyettesére ruházták át a hatalom átvételét, azaz éppen Raúlra.
Raúl Castro bátyja 49 évig tartó országlásában – már visszahúzódó természetéből adódóan is, akárcsak gyermekkorukban – mindvégig a vezérszerepre született Fidel árnyékában maradt. Egyik életrajza megemlíti, hogy bátyjától eltérően ő valóban kommunista, a szovjet kommunizmust pártoló kubai Népi Szocialista Párt (PSP) tagja volt. Személye a gazdasági pragmatizmus követése miatt reményt adhat a kubaiaknak, hiszen a Szovjetunió és a volt szocialista tábor felbomlása után ő vezetett be gazdasági engedményeket, és óvatosan nyitott a külföld felé.
A karizma nélküli Raúlnak mindenképpen szüksége lesz a kubai szocializmus három erős pillérére: a hadseregre, a biztonsági szervekre és a pártapparátusra. Ezenkívül a két Castro már jó előre begyűjtötte olyan országok tapasztalatait, ahol egy bizonyos vezető vagy kormányzat évtizedekig meg tudta őrizni hatalmát, sőt át tudta örökíteni a kiszemelt utódokra is: Kína, Vietnam, Líbia, Észak-Korea vagy Szíria. Raúl Castro és a hadsereg több vezetője többször járt Kínában, és magas rangú kínai tisztek is többször viszonozták ezeket a látogatásokat. De biztosra vehető, hogy nem másolni fogják ezeket az államokat, hanem kubai viszonyokra alkalmazzák a célnak megfelelő módszereket. A BBC spanyol változatának elemzője szerint a fivéreknek most az a célja, hogy megakadályozzák a párton és a kormányon belüli harcot, és ezért is hozzák nyilvánosságra csak lassan a változtatásokat.
A Washingtonba három tárgyalási ajánlatot is küldő Raúl az északi szomszédra is figyel, ahol novemberben kiderül, hogy az elnökválasztás után lazítanak vagy tovább szorítanak-e az éppen 46 éve elrendelt Kuba elleni embargón. A demokrata jelölt Barack Obama mindenesetre már kijelentette minapi választási gyűlésén, hogy hajlandó akár személyesen is találkozni (valamelyik) Castróval. A kubai lakosok addig is nyugodtan várják az államtanács összetételének közzétételét, és reménykednek, hogy 50 év után végre változhat valami.