Uniós címkeszabványt terveznek

Az Európai Unió összes országában ugyanúgy értelmezhető, olvasható és pontos adatokat tartalmazó címkéket szeretne látni az élelmiszereken az Európai Bizottság. Magyarországon – akár a többi tagállamban – a leggyakoribb vásárlói panasz az, hogy a címkék jelenlegi feliratai hiányosak és félrevezetők.

Szakszavakkal telitűzdelt, hiányos, sok esetben olvashatatlan és értelmezhetetlen címkékkel jelölik az élelmiszereket az unióban, így azok félrevezetők és alkalmatlanok a fogyasztók tájékoztatására. Az Európai Bizottság (EB) a közelmúltban rendelettervezetet fogadott el az egységes szabályozás megalkotására – hangzott el a szervezet fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságának brüsszeli tájékoztatóján. A beszámolók szerint az unió összes országára jellemző, hogy a címkéken érthetetlen adatok jelennek meg, a fontos információkat sokszor csak nagyítóval lehet elolvasni, ráadásul a tagállamok eltérő szabályozása miatt ezek sok esetben összevethetetlenek. Érthető tájékoztatás híján pedig a vásárlónak nincs módja a legmegfelelőbb termék mellett dönteni. Az EB tervezete szerint a jövőben egységesítenék az uniós áruk címkézését, és a célország nyelvén kötelezővé tennék annak feltüntetését, hogy 100 gramm (illetve 100 milliliter) élelmiszer többek között hány kalóriát, mennyi szénhidrátot, cukort, zsírt és sót tartalmaz. A betűméret nem lehet kisebb három milliméternél.
Paola Testorri Coggi élelmiszerbiztonsági igazgató szerint a címke valójában erős marketingfogás, amely sok esetben megtéveszti a fogyasztót. A jelenleg nagy előszeretettel használt feliratok helyett – például hogy az adott élelmiszer segít az egészség megőrzésében vagy a gyermek fejlődésében – a jövőben már csak az szerepelhet, hogy kalciumban gazdag. Tilos lesz kedvező egészségi hatásúnak feltünteni azokat a termékeket, amelyeknek magas a só-, a zsír- vagy a cukortartalmuk. A címkéken ugyanakkor meg kell jelölni a származási helyet vagy az importőr adatait, hogy a fogyasztó felvehesse a kapcsolatot a gyártóval vagy a forgalmazóval.
Külön gondot jelent az unión kívülről érkező élelmiszerek ellenőrzése, bár azokon is kötelező feltüntetni a tápértéket, az összetevőket és az eredetet. Ugyanezek az adatok az interneten vásárolt áruk esetében azonban nem jelennek meg, ezért a bizottság javasolja, hogy ebben az esetben is tegyék kötelezővé a tájékoztatást. Azonban az alkoholtartalmú, így szénhidrátban gazdag italok címkéjéről továbbra is hiányoznak majd az összetevőkről szóló információk, mert az érintett érdek-képviseleti szervezetek ezt megakadályozták.
A magyarok nyolcvan százaléka megnézi az élelmiszerek címkéin szereplő adatokat, különösen azok, akik 13 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek – közölte lapunkkal Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-biztonsági szakértője. Elmondta, hazánkban is sok a panasz az érthetetlen címkékre, arra például, hogy nem sót, hanem nátriumkloridot írnak, miközben fontos adatok hiányoznak róluk. A vásárlók hiába szeretnének egészségesen táplálkozni, ha nincs módjuk kideríteni, hogy valójában mit is fogyasztanak – fűzte hozzá.