Kórházi széfek: kötelezővé tették minden betegágy mellett széf elhelyezését. Először azért kellett módosítani a rendeletet, mert rájöttek, hogy például a gyerekeknek és a pszichiátriai betegeknek nincs rá szükségük, aztán az időpontot kellett elhalasztani, a fekvőbeteg-ellátó intézmények többsége ugyanis nem tudta a megadott határidőre teljesíteni az előírást. Számos kórházban egyébként máig sincsenek széfek. A biztonsági tárolók beszerzésének költségét a társadalombiztosító fedezte a kassza megtakarításaiból, ám az esetleges beszerelésért az intézményeknek fizetniük kellett.
Egészségpénztárakról szóló törvény: hosszú koalíciós huzakodás után a parlament elfogadta az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt. Miután Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá azt, hanem visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek, a kormánypárti többség ismét jóváhagyta a jogszabályt. Ez lehetőséget ad 22 egészségpénztár létrehozására és azok kisebbségi, 49 százalékos részvénycsomagja értékesítésére, amellyel megjelenhetnek a nyereségérdekelt magánbefektetők a kötelező egészségbiztosításban. A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazási fiaskó után a szocialisták azonban úgy döntöttek, hogy most mégsem engedik az üzleti befektetők megjelenését a rendszerben. Ez ismét koalíciós viszályhoz vezetett.
Gyógyszerrendelés: többször elhalasztották annak a rendeletnek a hatálybalépését, amely pénzbüntetéssel sújtaná azokat a háziorvosokat, illetve egészségügyi intézményeket, amelyek az országos átlagnál több tb-finanszírozást használnak fel a betegeiknek rendelt gyógyszerekhez. Rengeteg kritika érte a rendeletet, a szakmai szervezetek sorra tiltakoztak.
Kórházi étkeztetés: megemelték a kórházi étkeztetésre szánt pénzt, így elvileg mindenhol legalább két menüből választhatnak a betegek. A többletpénzt szintén az egészségbiztosítási kassza megtakarításaiból fedezték.
Egy szülő buktatta le az internetes játékban visszaélő felnőttet