Nincs bizalom, mert az intézményesedett korrupció a politikai elit alapvető mozgásformájává vált – állapította meg Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója a tanácskozáson. – Olyan pénzügyi megoldásokat alkalmaznak, amelyek az egész magyar államot hiteltelenné teszik külföldön és a magyar választók előtt – fogalmazott Bokros, és előadásában a szükséges reform alapértékeinek nevezte a szolidaritást és a versenyt. A CEU vezérigazgatója az adóreform kulcskérdésének a minimálbér adómentességének visszaállítását és a bérek szűkítését nevezte. Ezt úgy lehetne megvalósítani, hogy háromkulcsos szja-t vezetnének be, amely úgy működne, hogy a minimálbér adóterhét eltörölnék, a minimálbér kétszeresét keresők 10 százalék, a kétszerese feletti jövedelműek 20 százalék adót fizetnének, a magas jövedelműek 30 százalék szja-kötelezettsége mellett pedig 10 százalékra csökkenne a nyugdíjjárulék. Bokros emellett szélesítené az egészségügyi finanszírozás alapját oly módon, hogy 18 év felett (a katonáktól az egyetemistákig és a nyugdíjasokig) mindenkire kötelezően tízszázalékos egészségügyi adót vezetne be.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a globális pénzügyek bizonytalanságáról tartott előadásában a tavaly nyáron az amerikai piacon kirobbant jelzálogpiaci válság hatásait elemezte. Rámutatott, hogy néhány évvel ezelőtt soha nem látott pénzbőség mellett „kockázatéhség” alakult ki, ahol a mohóság erősebbnek bizonyult a kockázatoktól való félelemnél. Az amerikai befektetési bankok rossz adósoknak helyeztek ki jelzálogalapú hiteleket, majd amikor tavaly nyáron ezek a kölcsönök elkezdtek bedőlni, „átcsomagolták” a rossz követeléseket, és a különféle ügynökcégek és hitelminősítők közvetítésével beárazták, majd értékpapírokként értékesítették ezeket. E technika segítségével a válságot szétterítették, és olyan helyzetet alakítottak ki, amelynek következtében az egyes országok más és más mértékben kénytelenek osztozni a kockázatok okozta felárban. Ez Magyarország esetében azt is jelenti, hogy az államkötvények hozama növekedett, vagyis az adósságszolgálat terhei emelkedtek. A Magyar Nemzeti Bank a helyzetre úgy reagált, hogy megállította a kamatcsökkentési folyamatot, és eltörölte az árfolyamsávot, aminek az a rövidtávú következménye, hogy a forint árfolyama az euróhoz képest növekedett. A válságkezelés következő lépése március 31-én a monetáris tanács ülésén várható – mondta végül az MNB alelnöke.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
