Mivel a földek értékesítésére hivatott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t a pénzügyminiszter felügyeli, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatója Veres Jánostól vár választ arra, miért csökkent a Bábolna Zrt.-hez tartozó, 4913 hektáros szendrői birtok pályázati értéke 1,2 milliárd forintról hatszázmillióra néhány hónap alatt. Budai Gyula azt is szeretné tudni, hogy ki az a 23 magánszemély, akik a legutóbb a nyírbátori bejegyzésű Kelet-Grain Kft.-vel konzorciumban indulva kívánták megszerezni a hatalmas állami birtok tulajdonjogát. Emellett egyértelmű nyilatkozatot várnak a gazdakörök arra nézve, hogy a regnáló pénzügyminiszternek, illetve a vagyonkezelőt irányító Tátrai Miklósnak nincs köze sem e 23 magánszemélyhez, sem pedig a Kelet-Grain Kft.-hez. A Magosz követeli, hogy kérdéseik megválaszolásáig függesszék fel az állami földek vételére benyújtott pályázatok elbírálását, ellenkező esetben kivonulnak a földtörvény módosítását előkészítő szakmai egyeztető tárgyalásokról – hangsúlyozta Budai Gyula.
Az eddig kudarcba fulladt szendrői földeladási kísérlet Budai szerint egyebek mellett azért tartozik a földmutyigyanús ügyletek kategóriájába, mert a 4913 hektáros birtok „kérői” között lévő Kelet-Grain és az adócsalásban érintett Bogát-Ferr Kft. között személyi
összefüggés van. A Nyírbátorban bejegyzett Kelet-Grain egyik tulajdonosa a cégadatok szerint az a Szarka György, aki a kilencvenes években még Veres Jánoshoz köthető Bogát-Ferr Kft. egykori könyvvizsgálója. A Verestől az azóta adócsalásért három és fél évre jogerősen elítélt Kabai Károly családjához került Bogát-Ferr könyvszakértőjének felbukkanása a földügyletek környékén Simon Miklós nyírbogáti polgármester szerint azért lehet kínos, mert a birtokában lévő dokumentumok szerint azok a számlák, amelyek alátámasztották az adócsalás vádját, azokban az években keletkeztek, amikor Veres ügyvezetőként, majd tulajdonosként jegyezte a Bogát-Ferrt, Szarka pedig könyvvizsgálóként felelt a könyvelés hitelességéért.
Budai szerint további aggályokra adnak okot azon információk is, amelyek szerint a szendrői birtokra pályázó 23 magánszemélyből és a Kelet-Grainből összeálló konzorcium mögött finanszírozó partnerként egy olyan olasz befektetői csoport áll, amelyik spekulációs céllal kívánja megszerezni a hatalmas termőföldterületet. Budai Gyula szerint érdekes összefüggésnek tekinthető az is, hogy míg a szendrői birtok eladására kiírt első két pályázaton 1,2 milliárdos értéken vártak vevőt e földekre, addig a harmadik pályázattól már csak 600 millióért hirdette meg a földeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., amelynek felügyeletét a pénzügyminiszter látja el, vezérigazgatója pedig az a Tátrai Miklós, aki nemrégiben még ugyanezen tárcavezető alatt ugyanezen minisztérium államtitkáraként tevékenykedett.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat