Boldogtalanságban az élen vagyunk

Nem mondható boldognak a magyar lakosság az európai társadalmak összehasonlító vizsgálatának legfrissebb felmérése alapján: 2005-ben még három, tavaly már csak két ország előzte meg hazánkat a boldogságindex negatív pólusán. Kopp Mária magatartás-kutató szerint mindez a munkanélküliség, a bizalmatlanság és a kormány munkájával való elégedetlenség eredménye.

Többek között azt vizsgálta a magyar részvétellel történő nemzetközi ESS-kutatás, hogy a tizenkilenc ország lakosai mennyire érzik boldognak magukat. A több mint 34 ezer megkérdezettnek egy tízfokú skálán kellett megjelölnie, hogy mennyire érzi magát boldognak. A magyar lakosok 6,40-es átlagpontot adtak (2005-ben 6,48 pont volt), amely a skála pozitív végéhez van közelebb ugyan, de az országok sorrendjét tekintve tizenhat nemzetnél is magasabb az átlagpont, mint nálunk. Csupán Bulgária és Oroszország lakosai érzik kevésbé boldognak magukat honfitársainknál.
Ezt a kérdést 2005-ben is felmérték az országok között, így lehetségessé vált az európai lakosok két évvel ezelőtti „boldogságszintjének” összehasonlítása a jelenlegivel. Az összeredmény alapján a kutatók úgy vélik, az európai országok lakosai elégedettek az életükkel, hiszen válaszaik átlaga 7,21 pont a maximális 10 pontból (2005-ben 7,27 pont volt). Ha megnézzük országonkénti bontásban a boldogságskálára adott átlagpontokat, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország európai viszonylatban nagyon hátul helyezkedik el. Két éve az ukránok, a szlovákok és az észtek voltak az utolsó három helyen, őket követte Magyarország a negyedik legboldogtalanabb nemzetként.
A kutatás szerint Magyarországon a 18 és 39 év közöttiek, a felsőfokú végzettségűek és a Nyugat-Dunántúlon élők mindent egybevetve boldogabbnak érzik magukat az átlagosnál. Míg a középkorúak, az alapfokú végzettségűek és a dél-alföldi régió lakosai tartják magukat a leginkább boldogtalannak az országos átlaghoz képest.
Kopp Mária magatartás-kutató munkatársaival 2002 és 2006 között végzett felmérést a magyar lakosság körében. Ebből kiderült: a magyarok többsége magára hagyottnak érzi magát, és nem bízik senkiben. Ez az életérzés szerinte komolyan befolyásolja a boldogságérzetet. Egy felmérés szerint hat tényező befolyásolja azt, hogy mennyire érezzük magunkat jól a világban: a válások aránya, a munkanélküliség, a bizalmatlanság, a civil szervezetekben való részvétel, a kormány munkájának megítélése, a vallásos emberek aránya. A magatartás-kutató kifejtette: erősen befolyásolta a felmérés eredményét az utóbbi évek kormányzati intézkedéseinek megítélése, de a munkanélküliség és az általános bizalmatlanság is jellemzi hazánkat. A lakosság nagy része úgy érzi, jobb nem bízni senkiben. A bizalmatlanság és a közösség hiánya pedig a lelki állapot romlásához, kollektív boldogtalansághoz vezet.