Szalóki Éva, az igazságügyi és rendészeti minisztérium főosztályvezetője az elöregedés, illetve a születések és a halálozások rátája kedvezőtlen alakulásának következményeiről és az ebből következő munkaerőhiány kezelésének lehetőségeiről beszélt, és egy készülő európai jogszabályra hivatkozva úgy vélte, Brüsszel a harmadik országokból legálisan érkező migránsok befogadásában és letelepítésében látja a megoldást. A tervezett jogszabályról elmondta, elsősorban az európai országok közötti migrációt kívánja erősíteni a munkaerőpiac kívánalmai szerint, ám elemzésekre támaszkodva jelezte, ez önmagában kevés lesz a drasztikus munkaerőhiány orvoslására. Hozzáfűzte, a harmadik országból érkező jól képzett munkavállalók hosszú távú megtelepedését csak az európaiakkal megegyező bánásmóddal, a megalázó, jogi szinten is meglévő megkülönböztetések eltörlésével, a letelepedés és munkavállalás szabályainak egyszerűsítésével lehet elérni.
Miközben Európa ezen elemzések szerint rövid időn belül szűkében lesz a jól képzett munkaerőnek, a magyar oktatási rendszerben a tömeges minőségi képzés kialakítása helyett éppen ellentétes tendenciák tapasztalhatók – amint az Szüdi János oktatási szakállamtitkár előadásából is kiderült. A jelenleg érvényesülő és a szociálliberális kormányzat által szilárdan képviselt szemléleten alapuló reform ugyanis az esélyegyenlőséget állítja a középpontba. Ez a gyakorlati célként Szüdi János szavai szerint azt jelenti, hogy az általános iskolák mindegyikének nyitottnak, befogadónak kell lennie, vagyis minden iskolának mindenkit be kell fogadni, lakhelytől és szociális helyzettől függetlenül. A középiskolák elvárás rendszerét közvetítő ismeretcentrikus oktatás helyett kompetenciákat – vagyis az írás, az olvasás, a számolás képességét – kell készségszintűvé fejlesztenie. A bukás nem megoldás, helyette szívósan fejleszteni kell az egyes kompetenciákat.
Erre annyi időt kell fordítani a hatodik osztály végéig, amennyi szükséges. A középiskolák saját felvételi rendszerét – ami a több tárgyi tudással rendelkező gyermekeket volt hivatott kiszűrni – eltörlik, helyette kompetenciaalapú központi felvételit vezetnek be – erről már van is döntés. A kötelező érettségi ötlete pedig elvetendő, mert szükségtelen, rá kell bízni az egyetemekre, hogy melyik intézmény írja elő a felvételhez az emeltszintű záróvizsgát és melyik nem – foglalhatók össze a minisztérium reformtörekvései az előadásban elhangzottak alapján.
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó