Európának szüksége lesz bevándorlókra?

Európa lakosságának fogyása a születésszám zuhanása miatt már 2010-ben megkezdődik, 2050-re 48 millió munkaképes emberrel lesz szegényebb, mint jelenleg, ezért meg kell találni a módját annak, hogy más országokból vonzzon jól képzett munkavállalókat az öreg kontinens. A magyar iskolarendszerben a nyitottságnak és a befogadásnak kell érvényesülnie, az ismeretalapú oktatás esélyegyenlőtlenséget konzervál, a kötelező érettségi pedig szükségtelen. E gondolatok tegnap hangzottak el a Multikulturalitás és globalizáció című nemzetközi konferencián Debrecenben.

2008. 04. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szalóki Éva, az igazságügyi és rendészeti minisztérium főosztályvezetője az elöregedés, illetve a születések és a halálozások rátája kedvezőtlen alakulásának következményeiről és az ebből következő munkaerőhiány kezelésének lehetőségeiről beszélt, és egy készülő európai jogszabályra hivatkozva úgy vélte, Brüsszel a harmadik országokból legálisan érkező migránsok befogadásában és letelepítésében látja a megoldást. A tervezett jogszabályról elmondta, elsősorban az európai országok közötti migrációt kívánja erősíteni a munkaerőpiac kívánalmai szerint, ám elemzésekre támaszkodva jelezte, ez önmagában kevés lesz a drasztikus munkaerőhiány orvoslására. Hozzáfűzte, a harmadik országból érkező jól képzett munkavállalók hosszú távú megtelepedését csak az európaiakkal megegyező bánásmóddal, a megalázó, jogi szinten is meglévő megkülönböztetések eltörlésével, a letelepedés és munkavállalás szabályainak egyszerűsítésével lehet elérni.
Miközben Európa ezen elemzések szerint rövid időn belül szűkében lesz a jól képzett munkaerőnek, a magyar oktatási rendszerben a tömeges minőségi képzés kialakítása helyett éppen ellentétes tendenciák tapasztalhatók – amint az Szüdi János oktatási szakállamtitkár előadásából is kiderült. A jelenleg érvényesülő és a szociálliberális kormányzat által szilárdan képviselt szemléleten alapuló reform ugyanis az esélyegyenlőséget állítja a középpontba. Ez a gyakorlati célként Szüdi János szavai szerint azt jelenti, hogy az általános iskolák mindegyikének nyitottnak, befogadónak kell lennie, vagyis minden iskolának mindenkit be kell fogadni, lakhelytől és szociális helyzettől függetlenül. A középiskolák elvárás rendszerét közvetítő ismeretcentrikus oktatás helyett kompetenciákat – vagyis az írás, az olvasás, a számolás képességét – kell készségszintűvé fejlesztenie. A bukás nem megoldás, helyette szívósan fejleszteni kell az egyes kompetenciákat.
Erre annyi időt kell fordítani a hatodik osztály végéig, amennyi szükséges. A középiskolák saját felvételi rendszerét – ami a több tárgyi tudással rendelkező gyermekeket volt hivatott kiszűrni – eltörlik, helyette kompetenciaalapú központi felvételit vezetnek be – erről már van is döntés. A kötelező érettségi ötlete pedig elvetendő, mert szükségtelen, rá kell bízni az egyetemekre, hogy melyik intézmény írja elő a felvételhez az emeltszintű záróvizsgát és melyik nem – foglalhatók össze a minisztérium reformtörekvései az előadásban elhangzottak alapján.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.