Gráf-kritika az EU agrárpolitikájáról

Magyarországnak csak akkor van esélye a globalizált agrárpiacon, ha az Európai Unió új közösségi agrárpolitikája a termelés-korlátozás helyett a termelésösztönzést veszi célba – foglalható össze a tegnap Nádudvaron megrendezett Közös agrárpolitika – 2014-től Radikális reform? című konferencia üzenete.

Gráf József agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy globális agrárpiac jött létre a világban, amiben India, Kína és Oroszország növekvő élelmiszer-szükségletei, illetve az éghajlatváltozás miatt növekvő kereslettel kell számolni. Ezért vált szükségessé az unió 2003-as – a termékfölöslegek leépítését célzó – agrárpiaci reformjának kiigazítása is, és mivel a keresleti tendencia tartósnak ígérkezik, a 2014 után érvénybe lépő szabályozókat is célszerű e világtrendhez igazítani.
Gráf József szerint a reformoknak meg kell célozniuk egy egyszerűbb, átláthatóbb, összevont támogatási rendszert, és el kell érni, hogy az egykor hat tagállamra kidolgozott agrárpolitika 27 tagállamra alkalmazható rendszerré alakuljon. Úgy véli, megengedhetetlen, hogy a reformált – és Németh Imre MeH- államtitkár szerint az EU költségvetés-felülvizsgálatát követően mindenképpen kevesebb forrásból gazdálkodó – agrártámogatási rendszer olyan elvek mentén alakuljon ki, amik az újonnan csatlakozottak hátrányát rögzítik a régi tagállamokkal szemben. Ennek érdekében Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy addig, amíg az újonnan csatlakozottak támogatási szintje el nem éri a régiekét, maradjon hatályban a jelenlegi rendszer. Gráf kritizálta azt a reformelképzelést is, ami a támogatásokat teljesen el akarja szakítani a termeléstől. Leszögezte, hogy olyan területeken sem megengedhető, mint a dohánytermesztés, a növénytermelés, az állattenyésztésben pedig célszerű a létszámalapú támogatás megőrzése, mert az ösztönöz az amúgy is elégtelen állatlétszám növelésére.
A első pillérnek nevezett – teljes mértékig közösségi forrásból finanszírozott – támogatási alrendszerből elvonni szándékozott források kapcsán úgy fogalmazott, célszerű lenne azokat az éghajlatváltozás miatt növekvő termelési kockázatok (például öntözés), illetve következményei kivédésének (fagykár, aszálykár) finanszírozására fordítani
Az első és második pillér (az EU és a tagállamok által közösen finanszírozott támogatási alrendszer) tartalmáról és a forráselosztásról tartott problémafelvető előadásában Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet vezetője olyan megoldást vázolt fel, amiben a kizárólag közösségi forrásból finanszírozott első pillérben az összes rendelkezésre álló forrás hetven százaléka maradna, míg a társfinanszírozott második pillérbe harminc százalék kerülne. Az első pillér hetven százaléka egyes elképzelések szerint termelés alapú, mások szerint általány jellegű (flat rate) lehetne, míg harminc százalék a regionális különbségek kompenzálását szolgálná.