Kiegészített töredékek

A költészet napja alkalmából tegnap az Éghajlat kávézóban tartotta meg Csontos János költő a Száz év talány – Kiegészítések József Attilához című különleges verskötetének bemutatóját. A könyvben – Kovács Lajos Péter szerkesztő szavait idézve – síron túli négykezesek olvashatók, ugyanis Csontos János befejezte a költő töredékben maradt költeményeit.

József Attila, akinek születésnapja hazánkban a költészet ünnepe, bővelkedik gondolatmegfejtő aforizmákban és gondolatébresztő talányokban is. Kiváltképpen gazdag tartományt kínálnak a rejtélyfejtő irodalomtörténész és a rejtelmek világában alámerülni vágyó olvasó számára a töredékek, amelyek lezáratlanságukkal indítanak el bennünk gondolatsort, végkövetkeztetéseikben talán ott rejlenek a létezés titkai. Esetleg csupán ijesztő vagy mulatságos konkrét élmények, amelyeket a költő nem tudott már végiggondolni. Vagy műhelyforgácsok, amelyeket nem is akart lezárni, mert az adott pillanatban – vagy véglegesen – befejezhetetlennek gondolt.
Csontos János Száz év talány – kiegészítések József Attilához című kötete, egy különös, titkokra éhes, a magyar irodalom hagyományai iránt nagyon is fogékony költői lélek megnyilvánulása. Csontos döntött, hogy nem irodalomtörténeti magyarázatok és filozofáló lábjegyzetek formájában keresi az e világból immár hetven éve távozott József Attila fragmentumainak lehetséges magyarázatait, hanem megpróbál azonosulni a nagy előddel, s egy-egy lehetséges befejezést, kiegészítést, hozzátoldást kreálni a Száz év talányhoz. A cím arra is utal, hogy Csontos János az immár három éve elkészült kötetet szerette volna megjelentetni a költő születésének 2005. április 11-i, századik évfordulóján. Éppen három évvel ezelőtt, a Polgárok Házában megtartott 2005-ös költészet napi ünnepségen mutatta be először Oberfrank Pál színművész közreműködésével a jelenlegi kötet versanyagát. Akkor elmondta, hogy József Attila hagyatékának két jogdíjörököse közül csak az egyik volt elragadtatva a tervtől. Ezen nem csodálkoztunk igazán, hiszen sokan a barátaink közül is idegenkedtek az ötlettől. Az úgynevezett szerzői jogi moratórium az alkotó halálától számított hetven esztendeig érvényes, 2007-ben lejárt. A kötet olvasói majd meggyőződhetnek róla, hogy nem valamiféle posztmodernkedő izgágaság motiválta a költőt. A József Attila-művek kiegészítése éppen az ellenkezője annak, amit a Magyarországon félreértelmezett posztmodernista alkotók idézéstechnikának neveznek. Csontos János nem próbálja – mintegy legalizálva a plágiumot – az idegen szövegeket a sajátjaival összemosni, hanem dőlt betűkkel különíti el a saját kiegészítéseit József Attila töredékeitől.
A százhatvanhat kiegészített töredék megjelentetésével a kiadóvezető, Kovács Lajos Péter okkal-joggal várt a megjelenéssel József Attila születésnapjáig, így a könyv az idei költészet napjának egyik különleges, nem mindennapi csemegéje lehet.