Végigolvasva a G. B. L. – Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága című könyvet, keserű igazságnak tartjuk e kijelentést, hiszen az intenzív megjelenítőerővel összekomponált, képekben láttató irodalmi forgatókönyv mind a mai napig megfilmesítésért kiált.
Mit is kell tudnunk Szőts Istvánról, akitől nem szabad sajnálnunk a zseniális filmrendező epitheton ornansát? Erdélyben, Hunyad vármegyében, Szentgyörgyvályán született 1912-ben, így 1920. június 4-én hivatalosan hazátlanná vált saját magyar hazájában. Mint sokan a távoli vidékekről érkezettek közül, a Ludovika Akadémiát választja, a tiszti diploma megszerzése után festészeti tanulmányokba kezd, de újra módosítja pályáját, és elszegődik 1939-től 41-ig a Hunnia Filmgyárba gyakornok-mindenesnek, kitanulja a vágást, a szerkesztést, a rendezőasszisztensi, majd a rendezői munkát. Különleges drámai, balladai mozgóképekre kívánkozó képalkotó fantáziája először egy 1940-es, meglepően érett, kiváló portréfilm elkészítésére késztetik Kisfaludi Stróbl Zsigmondról.
Szőts István 1940-ben elkészít egy olyan filmet, amit ha nem követ egyetlen másik munka sem, akkor is a filmművészet legnagyobbjai közé emeli alkotóját. Az Emberek a havason a másik erdélyi székely alkotózseni, Nyírő József balladisztikus novelláját álmodja filmvászonra. A megrázó – eredeti helyszíneken forgatott – filmben elénk tárul egy egyszerű, gazdag lelkű havasi ember végtelen szerelme beteg felesége és határtalan bizalma Jézus Krisztus, a világ megváltója iránt, majd az elemi fájdalom az asszony halála miatt. S végül az egyszerű, tiszta székely emberek szolidaritása a bajba jutott ember iránt. Ami szavakban visszaadhatatlan, az a költői képiség, a metaforikus erő, amellyel Szőts István a tudatunkba égeti a rendkívüli történetet. E népi- nemzeti ihletésű filmes látásmód 1942-ben meghódítja a világot, a ma is talán legrangosabbnak számító, legrégibb nemzetközi filmes verseny, a velencei fesztivál fődíját hozza el alkotójának. 1947-re készül el második lenyűgöző nagy filmje Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regénye nyomán, amelyet maga Rákosi Mátyás tiltat be. A tiltással megszakad egy olyan erőteljes, eredeti filmes látásmód folytonossága a magyar filmművészetben, amelynek mind a mai napig érezzük a hiányát. Ausztriában kultúrfilmek rendezőjeként vált elismert alkotóvá, a hetvenes évektől kezdve egyre gyakrabban járt haza, de végleg soha nem telepedett vissza, az osztrák fővárosban halt meg.
A G. B. L. – Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága című forgatókönyv ötletét negatív élmény indította el. Szőts István a hetvenes években beszélgetett iskolás lányának egyik budapesti barátnőjével a Batthyány téren, s kiderült, hogy a gyereknek fogalma sincs arról, ki volt gróf Batthyány Lajos. Ekkor határozta el, hogy filmforgatókönyvet ír e csöndes, a hazáért munkálkodó, békepárti politikusról, Széchenyi Istvánnal való hasonlósága megihlette Szőts Istvánt. Mindketten féltették fogyatkozó nemzetünket, s érezték, tudták: az Ausztriával való kiegyezés előbb-utóbb elkerülhetetlen, mert Ausztria a kisebbik rossz a másik veszélyhez, az oroszhoz képest.
Gróf Batthyány Lajos kivégzését koncepciós per előzte meg, a forgatókönyv azt követi nyomon, milyen mértékben szenvedett csorbát az igazság már a XIX. században is, ha a hatalom érdekei úgy diktálták. Szőts jegyzeteiből kiderül: rokonnak érezte Batthyány sorsát Nagy Imre, a törvénytelenül kivégzett 1956-os miniszterelnök fátumával is. A könyv az 1981-ben elkezdődött nyitás nyitányának közepén, 1985-ben megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, de a film nem készült el. Sajnos túlélte alkotóját, bizonyítván, az 1990-től 1998-ig titokban nyíltan újjáépített posztkommunizmusban sem nagyon szerették, ha valaki emlékezteti a hatalom birtokosait a koncepciós perekre. Nem sikerült hát megérnie a rendező-írónak, hogy a begubózott forgatókönyvbábból kirepüljön a kész film. A könyv második kiadása karácsonyra jelent meg a Holnap Kiadó gondozásában. Érdemes elolvasni.
(G. B. L. – Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága. Irodalmi forgatókönyv, II. kiadás, Holnap Kiadó, 265 oldal, 1900 Ft.)
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
