Szikrák és tövisek címmel jelent meg Marsall László Kossuth-díjas költő új verskötete a Széphalom Könyvműhely gondozásában. A könyv híven illeszkedik az eddigi életműhöz: filozofikus összetettség, kemény és kifinomult képi világ, veretesen kimunkált ritmus, önfeledt játékosság jellemzi. Az új kötetben fölerősödik a szarkasztikus, ironikus látásmód, a magasrendű humor. Marsall a maga egyedi módján folytatja a magyar költészetnek azt a vonulatát, amely először Weöres Sándor lírájában teljesedik ki, ahogy maga is nemegyszer elmondta.
A nyelv stílusromantikáját, a szavak második, hangulati jelentését aknázza ki a Töredékek egy elképzelt természeti nép mítoszaiból című, tíz egységből álló költemény, amelyben Marsall azt a lélekállapotot igyekszik visszaidézni, amelyben az ember azonosul az aranykorral, amikor minden élőlény közvetlen kapcsolatot tudott teremteni a teremtő Istennel: „Nézz bárhová, oldalpillantással akár, Öreg-kutya-Húgom szimatol. Talál rücskös köveken kormos kagylót. / Kagylókürt, valaki beléebúj – Gőz sivít.” Mi más lehetne hitelesebb eszköze annak a lénynek, aki nemcsak a szavaival, hanem az érzékszerveivel is képes volt társalogni a látható és a mindennél fontosabb láthatatlan világ lakóival, mint a költészet. A költő pedig ma sem lehet más, mint közvetítő a két dimenzió között, modern sámán vagy táltos. Marsall László költészetének másik markáns sajátossága, hogy különleges erővel képes azonosulni a másik művészeti ág képviselőjével, többek között a zenével, ahogy teszi ezt a Bartók II. című költeményében. A költői játékosság magasrendű képződménye és lecsapódása a címadó ciklus, amelyben bőségesen találhatók utalások a modern líra múlt századi nagyságainak életművére. Többek között Christian Morgensternére, aki azok közé a költők közé tartozik, akik a nyelv határtalan mozgékonyságát, a képzelet és a képzettársítások sebességét a végtelenségig fokozni képesek. A Híradók a tébolydából című Morgensternnek ajánlott költeményben makacsul tér vissza a morgensterni morbiditás és a Marsall Lászlóra jellemző rezzenékenység és hiperérzékenység. A filozofikus, morbid, játékos, gyermekded költeményekhez kiválóan illeszkednek a prózaversek és a rádiójelenetek. Intellektuális feszültség és játékos filozófia tükröződik a Fonák idill a rendelőben című jelenetben, amelyben egy pszichológusnő, egy gyerek és egy játék mackó szerepel, s mondanunk sem kell, hogy a lélekbúvárnő alulmarad a szellemi párbajban mind a gyermekkel, mind a mackóval szemben, illusztrálván azt a tételt, amit Csukás István, Lázár Ervin, Marsall László egyaránt vallanak: minden gyermek zseniális, csak a legtöbbjük később elfelejtkezik róla.
(Marsall László: Szikrák és tövisek, versek, Széphalom Könyvműhely, 110 oldal, 1200 Ft.)
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
