Fölrobbant a Kossuth tér

Nemrégiben, március 24-én, hetvenedik születésnapján köszöntöttük Ágh Istvánt, a költőt, a lírai prózaírót, a Hetek költőcsoport tagját, akinek verseiben a szikeéles metaforák és az önostorozó intellektualizmus teremtenek egyedi, veretes egységet. Az időn inneniségnek és túliságnak jegyében írta meg a költő a Kidöntött fáink suttogása című önéletrajzi regényt a folytatás ígéretével, hiszen az igazán jó, fölismerés értékű regények talán soha nem készülnek el egészen. A költő zsigereiben együtt élnek a saját élményei, a családi legendáriumokból reá hagyományozódott történetek, valamint a kis és a nagy haza történelmének megannyi csodái, amelyeket a kivételes erejű invenció személyes élménnyé finomít az epikai alkotásban.
A múltidéző gyertyagyújtó – Elkorhadt családfa-gyökér című első egységből elénk tárul a múlt, többek között a tájhoz kötődő utolsó magyar betyár, Savanyó József élete, és egy 1865. november 23-án történt, de a mai magyarok számára is tragikusan példaértékű konfliktus, amelyben fölső vidéki, csöglei, egeraljai, nagyszőlősi református és iszkázi, kisszőlősi, somlyóvásárhelyi katolikus magyarok ontották egymás vérét egy követválasztás során kirobbant verekedésben. Az Egymás mellett című második nagy fejezetben foglaltatnak az albérletek históriái, a félmúlt és a szinte már jelen megélt drámái, a halálfélelem és a csak azért is élni akarás példái beszélyekben, személyes hangú levelekben. A Virágárok című harmadik fejezetben emblematikus művész barátok portréi sorakoznak többek között a tragikus sorsú Szabó Istvánról, Huszárik Zoltánról, minden idők legnagyobb magyar rendező-képírójáról, s mintegy betetőzésként bátyjáról, Nagy Lászlóról, az elmúlt században elhunyt költőóriásról. Dramaturgiailag is kiemelten fontos az a történés, amely 1956. október 25-én akár Ágh István halálával is végződhetett volna. Az ávósok, az orosz tankok iszonyatos sortüzétől „fölrobbant a Kossuth tér”. A költő a 2-es villamos megállójánál becsapódó lövedéktől Isten rendelése miatt menekült meg, körülötte mindenki meghalt, ha picit is lejjebb fekszik, őt is megöli a szilánk, amelynek több darabja így is a testébe hatolt. Második, szimbolikus születéseként értékeli, hogy úgy menekült meg a megtorlástól, hogy édesanyja asszonynevén bejegyezve látták el sérülését, majd bátyja, Nagy László kiszabadította. A költői regény remekműélménnyel ajándékozza meg az olvasót.
(Ágh István: Kidöntött fáink suttogása. Életrajzi regény. Nap Kiadó, Budapest, 2008. Ára: 2800 forint)