Még kevesebbet ér a bérünk

Egyre nehezebben lehet megélni a hazai fizetésekből, amelyek értéke a megnövelt járulékok, illetve a folyamatos pénzromlás miatt az idén az első negyedévben tovább csökkent – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adataiból. – A kormány ígéretével és vállalásaival szemben az idén sem javul a dolgozók életminősége – világított rá Mádi László, a Fidesz szakpolitikusa.

Idén az első negyedévben a bruttó átlagkeresetek összességében 6,5 százalékkal, az adózás utáni nettó átlagkeresetek pedig 6,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A továbbra is magas, csaknem hétszázalékos infláció miatt azonban a január–márciusi reálkereset 0,7 százalékos csökkenést mutatott, vagyis ennyivel kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhattunk bérünkből, mint egy évvel korábban. Márpedig az összehasonlítási időszaknak használt tavalyi adat is siralmas volt, hiszen 2007. január–márciusban hétszázalékos volt a reálbércsökkenés. Azaz meglehetősen alacsony szintről romlottak még tovább a hazai megélhetési feltételek. Az idei első negyedévben a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete
196 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 185 500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké
226 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 6,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A január–márciusi időszakban éves összehasonlításban a költségvetési szférában dolgozók bruttó bére 0,7 százalékkal csökkent, a versenyszférában foglalkoztatottaké pedig 10,9 százalékkal nőtt.
– Meg kell jegyezni, hogy a statisztikai hivatal hibáján kívül az adatok lényegében elemezhetetlenek – közölte lapunk megkeresésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mint mondta, a kormány oly módon változtatta az elmúlt időszakban az adózási rendszert, illetve a közszférában dolgozók bérkifizetésének módszerét, hogy azzal folyamatosan torzította a kimutatható adatokat. Ilyennek említette a tizenharmadik havi bérek kifizetési ütemével kapcsolatos kormányzati döntéseket, illetve a versenyszféra különböző reakcióit a járulékemelésekre, mint például a részvényjuttatások bérbe való beépítését, s az előre hozott jutalmakat. Ráadásul
– tette hozzá – azt is látni kell, hogy a valódi béreknek nincsen közük a KSH által kimutatottakhoz, hiszen a fizetések közel fele juthat ellenőrizhetetlen úton, vagyis feketén a dolgozók zsebébe. Hazánkban ugyanis általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a dolgozó a minimálbérnél valamivel nagyobb fizetéssel van bejelentve, a többi juttatást pedig zsebbe kapja, elkerülve ezzel az adófizetést. Ha félrevezető is a KSH adatsora – mondta a szakértő –, az már most előrelátható, hogy a kormány inflációs célja nem fog teljesülni, vagyis várhatóan az idén sem fogunk tapasztalni javulást a bérek reálértékben. Véleménye szerint a helyzetből csak egy, a jelenleginél sokkal markánsabb gazdaságpolitikával lehetne kilábalni, amire a mostani felállásban nem látszik túl nagy esély.
– Gyurcsány Ferenc sokszor
nyilatkozta már, hogy „ezentúl
könnyebb lesz” a helyzet, a válság azonban mélyül, a miniszterelnök fogadkozásait ékesen cáfolja a legfrissebb KSH-adat a reálkeresetek további csökkenéséről – közölte Mádi László, a Fidesz szakpolitikusa. Mint mondta, a kisebbségi kormányzás láthatóan képtelen kezelni az egyre mélyülő gazdasági és szociális válságot.

A kormány a helyén van – és kommunikál. Fontolgatja a járulékcsökkentés lehetőségét a kormány, amit az egészségbiztosítás „kifehérítésének köszönhető többletbevételből fedezne” – közölte tegnap a Népszava. A lap tájékoztatása szerint a kabinet arra számít, hogy az előzetes tervekkel szemben az idei költségvetésben mintegy kétmilliárd forinttal több marad a költségvetés kasszájában, s ez teremtene lehetőséget a járulékcsökkentésre. – E szám csak arra jó, hogy bekerüljön az újságba, hiszen nyilvánvaló, hogy semmiféle változtatásra nem elég – közölte lapunkkal a hírrel kapcsolatos véleményét Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Mint mondta, még a korábban megszellőztetett 200 milliárd forintos összeg is kevés lett volna arra, hogy egy érdemi elmozdulás történjen, s megfelelő gazdaságpolitikai fordulatot érhessen el. Véleménye szerint egyébként az így felröppentett ötletek és számok csak arra jók, hogy a kormány kommunikációs szinten bizonygassa, a helyén van, s gondolkozik a probléma megoldásán. A gondokat viszont csak akkor lehetne közép- és hosszú távon orvosolni, ha egy olyan kormány állna fel, amely ezen feladatok megoldására felhatalmazást kapott. A közgazdász szerint a bérek javulása, illetve az erőteljesebb gazdasági növekedés ugyanis csak végcélok lehetnek, amelyek elérése érdekében egy sor intézkedést kellene foganatosítani. Egy erre felhatalmazást szerző politikai garnitúra közreadhatná a reális számokat, amelyek alapján felvázolnák a korlátozott mozgásteret, majd szakmai és társadalmi egyeztetések nyomán egy olyan új gazdaságpolitika indulhatna, amely megteremtené a gazdasági egyensúlyt, átgondolná az állami szerepvállalást, s ezzel lehetőséget teremtene a közterhek csökkentésére.