Magyarország szerepe és tekintélye nő a Béketanácsban + videó

Magyarország alapító tagként vesz részt a Donald Trump kezdeményezésére létrejött Béketanács munkájában, ami Deák Dániel szerint egyértelműen jelzi a magyar külpolitika sikerét és hazánk geopolitikai súlyának erősödését. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek arról beszélt: mindez nemcsak diplomáciai presztízskérdés, hanem gazdasági és biztonságpolitikai előnyökkel is jár.

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök Fotó: SAUL LOEB Forrás: AFP

A Béketanács létrejötte kapcsán Deák Dániel a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: az új fórum azért alakult meg, mert az ENSZ keretein belül nem sikerült rendezni a fegyveres konfliktusokat. Mint mondta, Donald Trump is egyértelművé tette, hogy a személyes találkozókra és a többoldalú egyeztetésekre helyezik a hangsúlyt.

Donald Trump amerikai elnök Béketanácsa 2026. február 19-én tartja alakuló ülését Washingtonban. Fotó: AFP

Az elemző szerint „a gázai konfliktus esetében ez sikeres volt”, és az orosz–ukrán háború rendezése is hasonló gondolkodás mentén halad. Úgy véli, nem véletlen, hogy „a mostani amerikai adminisztráció ezen a gondolkodás mentén érte azt el, hogy leüljön az orosz és az ukrán fél a tárgyalóasztalhoz”.

Deák Dániel hangsúlyozta: „az, hogy Magyarország alapító tagja ennek az új intézménynek, jelzi a magyar külpolitika sikerét és Magyarország geopolitikai szerepének az erősödését”. Hozzátette, az amerikai külügyminiszter budapesti látogatásán is kiemelte, hogy Magyarország „a nemzet érdekét követő külpolitikát képvisel”, ami hozzájárul ahhoz, hogy „a nemzetközi geopolitikai kérdésekben is kiemelt szerepet kap hazánk”.

Az elemző szerint mindez „Magyarország szerepének, tekintélyének növekedését eredményezi”, és „megtiszteltetés és egyértelműen előny Magyarország számára, hogy ott lehet a Béketanács alakuló ülésén, és Donald Trump meghívására Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonba utazott”.

A Trump–Orbán-kapcsolat erősödéséről szólva Deák Dániel kiemelte: ez nem csupán diplomáciai kérdés, hanem a hétköznapokban is érezhető hatása van. Mint fogalmazott, ha a háború véget ér, az „mind lelkileg, mind gazdaságilag, mind emberéletek tekintetében komoly megkönnyebbülést jelentene minden európai ország számára”.

Hozzátette: a nyitott külpolitika eredményeként „mind Kínából, mind Amerikából nagyon sok befektetés érkezik Magyarországra”, ami hozzájárul a magas foglalkoztatottsághoz. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország „szankciómentességet kapott az amerikai energiaszankciók alól”, valamint utalt az „amerikai 17 új beruházásra” is, amelyek szerinte mind a magyar emberek javát szolgálják.

Az európai erőviszonyokat értékelve Deák Dániel úgy látja: „az Európai Unió vezetésének a háború folytatása az érdeke”, és nem támogatják a békepárti álláspontot. Mint mondta, „Magyarországot is emiatt támadják évek óta, és próbálnak keresztbe tenni minden ponton Donald Trump béketörekvéseinek”.

Az elemző szerint az is ezt mutatja, hogy „a legtöbb európai ország nem vesz részt a Béketanácson, vagy alacsony szinten képviselteti magát”, ami szerinte jelzi, hogy „Európa másik irányba megy”, ennek pedig „nagyon súlyos következményei vannak”, hiszen „az európaiak pénze áramlik Ukrajnába”, ami a versenyképességre és a gazdaságra is negatív hatással van.

Arra a kérdésre, hogy tekinthető-e Magyarország szerepvállalása annak jeleként, hogy hazánk egyre meghatározóbb tényezővé válik a nagy geopolitikai kérdések alakításában, Deák Dániel határozott igennel válaszolt. Mint fogalmazott, „önmagában az, hogy az amerikai külügyminiszter ismét megerősítette, hogy ha az amerikai elnök és az orosz elnök találkozik, akkor Budapesten fogják ezt megtenni”, jól mutatja Magyarország növekvő súlyát.

Hozzátette: „korábban ezek a jellegű találkozók Svájcban vagy Ausztriában voltak Európán belül, most ez a súlypont áthelyeződött Magyarországra”, ami szerinte egyértelmű bizonyítéka hazánk megerősödött geopolitikai szerepének.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)