Az Udvari Kamaraszínház következetesen vállalja azt a küldetést, hogy a magyar történelem sorsfordító, gyakran elhallgatott fejezeteit vigye színpadra. A társulat mostani vállalkozása is ebbe a sorba illeszkedik. A Szakadék szerzője Csáky Pál vegyészmérnök, politikus, író, akinek írásai egytől egyig történelmi ihletésűek, de áthatja őket a személyes indíttatás bensőségessége. Olyan események, társadalmi helyzetek foglalkoztatják, amelyek jelentősen befolyásolták hazánk XX. századi történelmét.
A Szakadék című darab történelmi háttere
Az 1919-es pozsonyi sortűz mélyen és méltánytalanul elhallgatott része a felvidéki magyarság történelmének
– fogalmazott Andrási Attila. Az Udvari Kamaraszínház vezetője rendkívül fontosnak tartja, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak és hogy minél többen megismerjék ezt a korszakot.
– Ez a történet azokról szól, akik nem voltak hajlandók elhagyni az otthonukat. Arról szól, hogy száz éven keresztül miként lehetett fennmaradni kisebbségként. Ha sommásan szeretnék fogalmazni, az író azt próbálta megfogalmazni a család történetében, hogy egyszerre hal meg az ország, a család és a jövő
– hangsúlyozta.
A darab egy pozsonyi család történetén keresztül mutatja meg a korszak drámai fordulatait. A történet középpontjában egy fiatalember áll, aki a fronton harcol és a családja hazavárja. A darab cselekménye a család és közvetlen környezetük életét követi. A szülők várják haza fiukat a frontról, menyasszonya a jövő reményében készül a közös életre, míg a menyasszony barátnője egy korábbi, el nem feledett szerelem emlékével él. A történetben feltűnik egy titokzatos hölgy is, aki a pozsonyi magyar sajtó egyik meghatározó alakját próbálja rávenni arra, hogy az új politikai rendszer szócsövévé váljon, vagyis kollaborációra kényszeríti.
A háttérben közben a történelem erői formálják a sorsokat. Az első világháború után kialakuló új politikai rend és az igazságtalan határmegállapítások alapvetően változtatják meg a térség viszonyait. Andrási Attila szerint a darab arra a történelmi pillanatra irányítja a figyelmet, amikor Pozsony és a Felvidék elszakadt Magyarországtól.
A történet fontos szereplője egy olasz tiszt is, aki a cseh légió parancsnokaként érkezik Pozsonyba. Szándéka szerint pusztán a várost akarja megszállni, és megtiltja katonáinak, hogy a tömegbe lőjenek. A tragédia mégis bekövetkezik: egy részeg cseh légiós leüti saját tisztjét, és a katonák tüzet nyitnak a békésen tüntető magyarokra. A sortűzben hal meg a frontról hazatért fiatalember is. Halála nem csupán egy emberi sors tragédiája: a szülőknek a gyermek elvesztését, a menyasszony számára a jövő reményének összetörését, a barátnőnek pedig egy soha be nem teljesedő szerelem végét jelenti.
A rendező hangsúlyozta: bár a darab súlyos történelmi eseményt dolgoz fel, az előadásban számos derűs, emberközeli pillanat is helyet kap. Mint mondta, a szerelem, a remény és az élet apró örömei a legnehezebb helyzetekben is jelen vannak.
Andrási Attila Szőke Andreával közösen dramaturgiai munkát is végez. Elárulta, hogy az Udvari Kamaraszínházban a próbák alatt gyakran alakítják a párbeszédeket a színészekre szabva.
A cél – mint fogalmazott – egy olyan előadás létrehozása, amely egyszerre hiteles, megrendítő és a közönség számára is befogadható. Egy darab, amely nem csupán felidézi a múlt tragédiáját, hanem segít megérteni azt is, miként hat a történelem az emberi sorsokra. A Szakadék így nem csupán egy történelmi esemény színpadi feldolgozása, sokkal inkább emlékeztető arra, hogy a múlt bizonyos pillanatai nem engednek felejteni, és talán nem is szabad, hogy feledésbe merüljenek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!