A második világháború idején játszódó, valós történelmi adatokat és személyeket felvonultató darab célja egyrészt olyan információk elmesélése, amelyek egy része eddig rejtve maradt a nagyközönség előtt, valamint fiktív szituációk által az akkori lélektani állapot megragadása. Az előadás felvonultatja azokat a személyeket, akik fontos szerepet játszottak a színésznő életében: felfedezőjét, tanítóját, szerelmét és élete hűséges társát, miközben felcsendülnek a Karády Katalint alakító Orbán Bori tolmácsolásában a díva emlékezetes dalai is. A melódiák a kifordított élet értelméről, a zord realitásban rejtőző romantikáról beszélnek. A történetben kémek, politikusok és művészek sorsa keresztezi egymást, bemutatva egy vészterhes korszak emberi drámáit és hatalmi játszmáit.
Karády és a szerelem
– A darab címe: Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ.
Ujszászy István tábornok Karády Katalin vőlegénye volt, egy zseniális taktikai érzékkel megáldott és kivételes intelligenciájú férfi. Ő a magyar James Bond, Horthy Miklós kémfőnöke, egy rendkívül érdekes hírszerző tiszt, aki önmagában is megérdemli a figyelmet
– avatott be Andrási Attila. Mint mondta, Ujszászy benne volt a kiugrási kísérletekben, és nemcsak Canarisszal, de az Abwehr főnökével és az angolokkal is kapcsolatban állt. Számos titkos mentőakció fűződik a nevéhez, többek között a belzi csodarabbi, Áron Rokéách bochniai gettóból való kicsempészése.
– Amikor elkezdtem utánajárni a történelmi háttérnek, hihetetlen információkra bukkantam. Rátaláltam Lajos Ivánra, aki 1939 júniusában megjelentette a „szürke könyvet”, amelynek a címe: Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében. Ebben meglepő következtetésre jutott: Németországnak nem szabad kirobbantania a második világháborút, és ha ezt megteszi, akkor el fogja veszíteni.
Aztán találtam egy testvérpárt, akiknek a sorsa megmutatja azt a megosztottságot, amiben hazánk ekkor létezett: ők a jól ismert kommunista politikus, Rajk László és a testvére, a nyilas kormánybiztos, Rajk Endre. Ezeket a felfedezéseket mind beleszőttem a történetbe, aminek következtében igen izgalmas kémkrimit kaptunk egy különleges énekesnő történetével
– tette hozzá a rendező, majd rátért Karády Katalin egyéniségének kibontására. Elmondta, hogy Karády dalaiban az a borongós hangulat fogta meg, ami Magyarország hangulatát érzékeltette a háborús években. A darab a színésznő sorsán keresztül mutatja be a háború alatti Magyarország helyzetét, azt a képtelen világot, ami már a kezdésnél is ismerte a véget, ám tenni nem tudott ellene, csupán túlélni próbálkozott.
Karády Katalin 1939-ben, a Halálos tavasz című filmmel került a majdnem ismeretlenségből a figyelem középpontjába, és egy csapásra a korszak legünnepeltebb színésznője lett Magyarországon. Teljesen különbözött az addigi nőideáltól, a szőke, csacsogó, mosolygós „angyalkák” helyébe, mint sötét hajú, magas, búsan-mély hangú jelenség lépett és pillanatok alatt szexszimbólummá, divatteremtővé, példaképpé vált. A „femme fatale” imázs első magyar képviselőjének tekinthető díva sikerét a borús történelmi helyzetből fakadó közhangulat is segíthette. Karády sorsa egybeolvadt a történelem tébolyával. Egy sejtelmesen fénylő csillagként emelkedett fel, beragyogta a felhős eget, hogy aztán a végtelen sötétségbe hulljon.
Ujszászy Istvánt Tokaji Csaba, Egyed Zoltánt Kákonyi Tibor alakítja, további szereplők Juhász Károly, Krizsik Alfonz, Illés Dániel, Pál Péter, Hevesi-Tóth Evelin, Molnár Zoltán, Pethő Kincső Nóra, Dóczy Péter és Szőke Richárd. A Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ díszlet- és jelmeztervezője Papp Janó, zeneszerzője Farkas Gábor és Tóth Róbert Károly.
A darabot az elkövetkező hónapokban többször is játssza az Udvari Kamaraszínház.
