Mennyit is érnek a nyugdíjak?

Miközben a kormány szerint a nyugdíjak vásárlóértéke 2008-ban 1,5-2 százalékkal nő, az évek szerinti kimutatásban csak a 2006-os szintet éri el az ellátás mértéke.

Idén a jövedelmek és a nyugdíjak reálértéke is növekedni fog, és ez igaz a fogyasztásra is: az emberek többet tudnak vásárolni keresetükből, nyugdíjukból – írta Gyurcsány Ferenc pénteki blogbejegyzésében. A kormányfő szavait azonban most is érdemes közelebbről megvizsgálni. Kételyeinket egyébként a Miniszterelnöki Hivatal februári, a bérek és nyugdíjak vásárlóértékének alakulását elemző közleményére is alapozhatjuk.
Az idei évre tervezett 1,5 százalékos emelkedés éppen csak kiegyenlíti a nyugdíjak vásárlóértékének tavalyi másfél százalékos csökkenését. A jelenlegi inflációt alapul véve az igaz, hogy a 2007-es állapotokhoz képest valamivel javul a nyugdíjasok anyagi helyzete, ám az éremnek van másik oldala is: a két évvel ezelőtti szinten élhetnek majd az erre jogosultak az ellátásukból. Hiszen 2006-ban 42 százalékkal ért többet a nyugdíj vásárlóértéke, mint 2001-ben, idén pedig szintén a 42 százalékos szintet érjük el az előrejelzések szerint. A nyugdíjkorrekció is azért volt elkerülhetetlen a kormány számára az év első felében, mert a tervezettnél magasabb lett a pénzromlás mértéke.
Az átlagos infláció például tavaly nyolcszázalékos volt a tervezett 7,1 helyett, amelynél azt is figyelembe kell venni, hogy a pénzromlás üteme mindig rosszabb értéket mutat a nyugdíjasok esetében, mivel az idős emberek kiadásai az alacsony nyugdíjak arányában nagyobb terhet jelentenek. A nyugdíjas-infláció 2007-ben jó szándékú számítás szerint is 10,8 százalék volt, de előfordult, hogy ez az érték elérte a 12,4 százalékot is.
*
A kormány a konvergenciaprogramban 2008-ra 4,5 százalék átlagos inflációval számol, elemzők ezzel szemben úgy tartják, a hazai pénzromlás éves mértéke eléri majd az 5,6 százalékot is. A kormány által tervezett jövő évi nyugdíjemelést és a vásárlóértékek növekedésének ígéretét így valószínűleg elviszi az infláció.
Mindezek után – nem utolsósorban a népszavazási vereségben is kimutatható bizalomvesztés ellensúlyozásáért – a kormány májusban megemelte a nyugdíjakat az egyre növekvő kiadások jelentette terhek mérséklésére. A költségvetésnek harmincmilliárd forintba kerülő korrekció hosszú távon – az eddigi tapasztalatok alapján – nem fogja megoldani az egyre nehezebb helyzetben lévő idősek helyzetét.
A kormány a komplex reformra szoruló nyugdíjrendszert – amelynek egyik fő problémája a demográfiai változás – rövid távú megoldásokkal kívánja életben tartani. Ennek egyik látványos eleme volt például az új ellátottak számára a nyugdíj-megállapítási szabályok változtatása január
1-jétől, amelynek hatására ők a 13. havi nyugdíjjal egyenértékű pénzösszegtől estek el.
Ennek kapcsán emlékezetes a közelmúltban leváltott Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter azon kijelentése, miszerint „a kormány megbecsüli a nyugdíjasokat, ne üljenek fel annak az ellenzéki propagandának, amivel megpróbálják önöket ettől eltántorítani”.
Harrach Péter, az Orbán-kormány egykori szociális és családügyi minisztere a nyugdíjasokat érintő változásokról úgy fogalmazott: a kormány nyugdíjpolitikájára éppúgy jellemző, mint a szociálpolitikájára, hogy nem átgondolt koncepción nyugszik, nem hosszú távú tervezés alapján formálódik. – Kommunikációs célú, a népszerűséget befolyásoló intézkedéseket hoznak, ami a nyugdíjasok juttatásaiban is megmutatkozik – mondta a kereszténydemokrata politikus.
A korhatáremeléssel kapcsolatos gondolatokról, amelyek társadalmi vitáját nemrég kezdeményezte a kormány, a képviselő kifejtette: ez is egyfajta reagálás a nyugdíjrendszer problémáira, ugyanakkor erre olyan átfogó választ érdemes adni, mint a KDNP majd egy évvel ezelőtt elkészült, háttértanulmányokkal megtámogatott nyugdíjtörvény-tervezete. – Évtizedekre kell tervezni – szögezte le Harrach.
Másik vetülete a nyugdíjak alakulásának, hogy milyen ellátást kapnak az arra rászoruló idős emberek. A járandóságok összege a folyamatos törvénymódosításokkal ugyanis egyre differenciáltabb, amit a szolgáltatások mennyisége és minősége egyelőre nem követ.