Mi a különbség a felnőtt- és a gyermekirodalom között?
– Csak annyi, hogy az utóbbit jobban kell művelni. A gyerekközönség százszor érzékenyebb, mint a felnőtt. Gyermek mindenki volt, így emlékszik arra, hogy a gyermek agya jobb, mint a felnőtté, a képzelete pedig szinte korlátlan. A mese a legrégibb elbeszélésmód, valamikor a felnőtteknek is első számú irodalmi közlésmódjuk volt, s az egyetlen irodalmi alkotás, amely a világot a maga teljességében ábrázolja. A magyar népmesékben pedig kiváltképpen benne van minden: a fájdalom, az öröm, a születés, a halál, még a túlvilág is. Úgy szoktam mondani, hogy a gyermek hatéves koráig zseniális, csak a legtöbben utána elfelejtik. Ez szó szerint így van. A gyerek nyelvalkotó zseni, aki érzékletes új szavakat talál ki.
– Erre az ösztönös nyelvteremtő képességre – amit ön, úgy látszik, nem felejtett el – alapítja a fantasztikus meseregényeit, amelyekben a hősök sajátos nyelven beszélnek, és a világukban együtt érvényesek a fantázia és a valóság törvényei. Hogyan született ez a technika?
– A Keménykalap és krumpliorral kezdtem: egy műnek először elkészítem a regény-, majd a filmes és a színházi variációját. Erről azért is beszélek szívesen, mert – a színdarabhoz és a filmhez is – nemcsak az író, hanem a kitűnő színészek is hozzáadták a maguk ragyogó képességeit. A Keménykalap és krumpliorr volt az első filmünk, szerettük, mert átéreztük, hogy otthonossá, lakhatóvá, szerethetővé, mulatságossá sikeredett. Csak ámultunk, mekkora sikert ért el. Hollywoodban a műfaj nagydíját, az év legjobb gyerekfilmjének címét kapta. A filmhez és a színdarabhoz hozzáadja a maga fűszerét a színész, a zeneszerző, a díszlettervező, így szabad vele hencegni egy kicsit.
– Van is mivel, hiszen a Keménykalap és krumpliorr többrendbeli és műfajbeli sikerét követték a többiek, a Csicsóka és a moszkitók, a Vakáció a halott utcában, a Nyár a szigeten, amelynek filmváltozata a Le a cipővel! címet viseli.
– Szerencsés voltam, mivel akkor még működtek a tévé- és a filmstúdiók is, így szinte minden könyvem rajz-, báb- vagy játékfilmként újjáéledhetett. És ez nem becsapás, mert a gyerek megnézi ugyanazt a művet több változatban is. Elolvassa a könyvet, megnézi a színdarabot, a televíziós változatot, a filmet. A gyermek olyan, mint a klasszikus görög közönség, mert az is kívülről tudta a színdarabot, együtt fújta a színésszel, mégis újra és újra megnézte. A gyerek olyan, mint az aranykor igazi műélvezői, az újdonság és az ismerős egyaránt kell neki.
– Ebben a fura világban, ahol a gyerekek is vériszamos krimiket néznek, mit üzen Süsü, a bölcs sárkány?
– Süsünek körvonalazható üzenete van: nem minden a látszat. Először mindenki fél tőle, mert ronda behemót, de aztán kiderül, aranyszíve van, gyermek- lelke van, rózsabimbó szeretne lenni. Süsü több mint harminc éve született, nem akarok aktualizálni, és nagyon nem szeretem a másság kifejezést, de arról is szól a darab, hogy lehet szeretnivaló az is, ami tőlünk idegen, és még nem is ember. Süsüt a sajátjai elüldözik a sárkányok birodalmából, az emberek befogadják. Érdekes, hogyan tud eligazodni az emberi világban. A gyerek megértheti belőle, hogy van értelme a jóságnak, a szeretetnek, hiszen Süsü szeretetre vágyik, és szeretetet ad.
– Úgy látom, önt e videokultúrára kihegyezett, agresszív világ nem teszi pesszimistává.
– Hiszek abban, hogy minden kultúra az olvasással kezdődik. Nincs nagyobb csoda, mint a fehér papíron feltűnő fekete betűk, amelyekből megjelenik a világ. Ilyenkor indul be a gyerekek képzelete, a képzeletmozi. Az olvasás arra is tanít, hogy tessék csak megdolgoztatni a fantáziát, tessék csak versenyeztetni, edzeni, mert különben elsatnyul. Annak, aki nem szeret olvasni, nem akar olvasni, a fejéből kimarad egy nagyon fontos képesség. S akinek nem adatik meg a képzeletmozi, az soha nem lesz egész ember.
– Térjünk vissza a kezdethez: önről életében intézményt neveznek el, mint egy futballsztárról, ami egy író esetében kiváltképpen nagy ritkaság.
– Nagy öröm, boldogság ért, mert egy Zalaegerszeghez közeli kis faluban, Teskándon május 22-én az iskolát rólam nevezik el. A névadó ünnepség után Magyarországon lesz egy oktatási intézmény, amelyet úgy hívnak, hogy Csukás István Nevelési és Oktatási Gyermekközpont. Először tiltakoztam, de azzal győztek meg, hogy a gyerekek szavazatai döntöttek így.
Holnap jön az igazi tél!