Szakítok a mindentudás illúziójával

Temesi Ferenc József Attila-díjas író szombaton, a tegnap megnyílt XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, délután fél háromtól fél négyig dedikálja az Amszterdam stb. című, tizenharmadik kötetét a Kortárs Kiadó sátránál. A címben egy emblematikus városnév szerepel, de a kiváló, sodró lendületű regény hatalmas ívet ír le az 1979-es őszi, budaörsi ellenzéki szeánsznak számító irodalmi koncerttől – amelyen a regény főhőse, hasonlóképpen az íróhoz, mint a Fölöspéldány-csoport tagja verset mondott – szinte napjainkig.

2008. 05. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kötetből föltárul az ön magánuniverzuma, valamint Magyarország és Európa aurája, mint a Por, a Híd, a Pest, a Kölcsön Idő című nagy ívű Temesi-könyvekből.
– Benne is van a regényben, de elmondom, ha eddig nem tudták volna, kedves olvasóim: én mindig ugyanazt az egy könyvet írom, aminek mindig más a címe, ahogy minden más író is a világ bármely táján. Sőt, hogy egészen a vad képtelenségig fokozzam a kijelentést, mindannyian ugyanazt az egy könyvet szeretnénk megírni egész életünkben. Az Amszterdam stb.-be igyekeztem belesűríteni a nyolcvanas-kilencvenes esztendőket, sőt, a gatyaváltásnak csúfolt rendszerváltoztatást is, de a „főhőse” mégis elsősorban a címben foglalt Amszterdam, meg az a bizonyos Farkas nevű egyén, aki puszta véletlenségből író és összejön a Jaap nevű amszterdami hollandus emberrel, aki véletlenségből könyvkiadó. A két sors metszi egymást, barátok lesznek, Farkas újabb és újabb utakat tesz Amszterdamba, mindig másokkal, szerelmekkel, barátokkal és közben megismerjük életútját, sorsát. De a másik fiú, Jaap története is benne van, a válásától a nagyon is különös love storyjáig. A kezdet, amiről beszéltünk, tök felesleges a történet fő vonalának szempontjából, de hozzá tartozik, mert anélkül nincs ez a könyv. Hiszen ama Budaörsön koncertező irodalmi társaságnak a tagja az a bizonyos Judit, akinek révén a főhős Jaapot megismeri. Judit barátnője Dzsók, a fantasztikus, világszintűen nagy tehetségű festőnő, vele Farkas azon az amszterdami neo-neo-neo avantgárd fesztiválon ismerkedik meg, ahol még mint költő lép föl, miközben ő már regényíró, és nagyon fél attól, hogy mi lesz, ha majd elmúlik a tíz nap, és vissza kell menni a regénybe. Végül én magam ezt egy álomtrükkel oldottam meg, amit ajánlok minden írónak, egy álom által bármit bárhol át tudsz fordítani. Hazajöttem, és leírtam álmomat egy vajillatú városról, ahol egy széles mosolyú, fekete fiatalember megkérdezi tőlem: Some coke, man? – Nem, nem szeretem a kólát, feleli a hős és felébredt.
– Kiktől tanulta meg ennyire boszorkányosan bűvölni a tollat?
– Az első nagy regényem a Por volt, s azt ön is tudja, hogy az első nagy regény tanítja meg az embert írni. Az írót, legalábbis a szerencsésebbeket az írás tanítja meg írni. A szónak hagyományos értelmében nem voltak mestereim, de azt is mondhatnám, hogy mindenkitől tanultam, akitől bármit is olvastam.
– A regény befejezésekor leírja, ahogy a főszereplő, Dzsók halálos betegségétől megrendülten, egy ferences szerzetes, Grácián atya segítségével megtér Istenhez, akiben alapjában véve mindig is hitt.
– Azt azért észre kell venni, hogy a regényem Istennel kezdődik és Istennel végződik, ez a megtérés a valóságban is fontos változás volt az életemben. Mindig is tudtam, hogy vissza kell térnem a vallásomhoz, hitemhez, amit igazából soha el nem hagytam, de egy rossz pedagógus lelkész miatt, lázadásból egy darabig úgy véltem, ateista vagyok. A vallások először filozófia formájában léptek be az ajtómon. Voltam buddhista, taoista – voltam én minden, egyszerűbb elmondani, hogy mi nem voltam: sintoista és konfuciánus. A buddhizmusból a legkeményebbet, a tibetit választottam. Egy író előbb-utóbb ráébred: hinnie kell, mert a valódi, a feltétel nélküli hit nélkül nem megy. És tudnunk kell azt is, hogy a szeretetnél fontosabb dolog a világon nincs.
– Kevés ilyen szép és őszinte regényt olvastam eddig, mint az Amszterdam stb.
– Valóban, olyannyira közel engedem magamhoz az embereket, mint még eddig soha. Azt is bevallom: én nem hiszem, hogy mindentudó vagyok, és azt is tudom, hogy sohasem voltam az. Úgy is összegezhetnénk: új regényem nem más, mint szakítás a mindentudás illúziójával.

A könyvfesztivál első napja. A budapesti nemzetközi könyvfesztivál mai, első teljes napja reggel kilenckor a Supka Géza Teremben kezdődik a kínai díszvendégséggel, amelyen kínai és magyar könyvkiadók vesznek részt a Kínai Népköztársaság nagykövetsége rendezésében. Délután háromtól Fehér Béla író dedikálja Alszik a doki Betlehemben című regényét a Millenáris Parkban, a Kortárs-pavilonnál, a könyvfesztivál G13-as standján. A Nap Kiadó bemutatóján délután fél négykor Jelenits István, Sas Péter, Sebestyén Ilona, Pécsi Györgyi vesz részt, ahol bemutatják többek között Ágh István Kidöntött fáink suttogása című könyvét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.