Újabb és újabb eldugott, csavarosan megfogalmazott passzusok tűnnek fel a szakembereknek az új oktatási esélyegyenlőségi törvényben, amelyek azt bizonyítják, hogy kormánynak esze ágában sincs javítani a hátrányban lévő intézmények és diákok helyzetén. Épp ellenkezőleg: bizonyos paragrafusok pont a legrosszabb helyzetben lévőket sújtják, és felemelés helyett még mélyebbre taszítják őket.
Korábban beszámoltunk az Oktatási Hivatal jogkörének kiterjesztésére vonatkozó javaslatról, amely a falusi intézmények bezárását ösztönző kormány kezébe helyezné a még létező több száz kis iskola sorsát. A sérült gyerekeket érintő jogszabályrész a szakemberek szerint tovább rontja a fiatalok helyzetét, és megkérdőjelezi a velük foglalkozó szakemberek hitelességét.
– A törvényjavaslat egyik paszszusa kimondja, hogy a jövőben nem működhet tanulási képességet vizsgáló bizottság olyan intézmény keretein belül, ahol óvodai, iskolai vagy kollégiumi ellátás működik – mondta el lapunknak Bicsákné Némethy Terézia, a zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézet igazgatója. Hozzátette: ma ezek a szakmai testületek állapítják meg, hogy egy gyerek milyen fokú sérüléssel küzd. Mérlegelik, hogy a kicsi milyen intézményben fejleszthető a legjobban, és ennek alapján ők jelölik ki a neki leginkább megfelelő oktatási intézményt is.
A kormány azonban az új esélyegyenlőségi törvénnyel ki akarja venni az oktatási intézmények kezéből a döntés jogát. A szocialista kabinet azzal gyanúsítja a bírálóbizottságokat működtető gyógypedagógiai iskolákat, hogy szándékosan a valódi betegségnél súlyosabb sérülést állapítanak meg a gyerekeknél, hogy magasabb állami támogatást kapjanak utánuk.
Bicsákné felháborítónak nevezte a kormány feltételezését, miszerint a szakemberek visszaélnének hatalmukkal. Hozzátette: a döntésnek semmilyen szakmai indoka nincs. A jogszabályrész etikátlanságot feltételez a gyógypedagógusokról, és a sérült gyerekek kárára képes szétverni egy jól működő rendszert csak azért, mert néhány forint megtakarítást remél. A szakember leszögezte: a valóságban nem olcsóbb, hanem sokkal drágább lesz az új struktúra, hiszen az eddig iskolákban működő testületeknek most új gazdasági iroda és géppark kell. Az alkalmazottak bérezése is többe kerül majd, hiszen eddig az intézmény gyógypedagógusa egyszerre dolgozhatott fejlesztőként és szakértőként, ezután azonban mindkét státusért külön kell fizetni. Bicsákné irreálisnak tartja az átállásra adott jövő január 1-jei határidőt, hiszen fél év kevés a megyei önkormányzatoknak arra, hogy a 35 bizottságból álló országos szakmai hálózatot egyik napról a másikra gyökeresen átalakítsák.
A szakember a kormány viszszaélésekkel kapcsolatos gyanúsítása kapcsán jelezte: a testületek munkájára szinte még sohasem volt panasz, ráadásul ha a szülő nem ért egyet a bizottság diagnózisával, fellebbezhet ellene. Hozzátette: a Nyitott Ház által működtetett bizottság hatáskörébe tartozik – a nagykanizsai diákokon kívül – Zala megye összes sérült gyerekének vizsgálata, ám közülük csupán egy százalék, a legsúlyosabban sérültek kerülnek az általuk működtetett intézetbe. A többieket máshová helyezik el, hiszen sérültségi fok szerint különböző típusú ellátásra van szükségük a fiataloknak, így a viszszaélés szinte elképzelhetetlen.
Leszögezte ugyanakkor, hogy a baloldali kormány már 2002-ben megkezdte a sérült fiatalokon való spórolást. Az azt megelőző tizenkét évben mindig legalább az infláció mértékével emelkedett a sérült gyerekek fejlesztésére fizetett állami támogatás. Az utóbbi hat évben azonban egyetlen forinttal sem, sőt a legsúlyosabb állapotban lévőknél tavaly fejenként százezer forinttal csökkent ez az összeg. 2002 óta az állam évente 240 ezer forint kiegészítő támogatást fizet a sérült gyerekek után, a halmozottan sérültek fejlesztésére ennek 160 százalékát kapják.
Nem ez az új esélyegyenlőségi törvény egyetlen passzusa, amely súlyos károkat okozhat az oktatásban. Két nappal ezelőtt beszámoltunk róla, hogy várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz, ha a parlament elfogadja a jogszabályt. A törvény ugyanis elvenné az önkormányzatoktól és iskoláktól az osztályindítás jogát, és gyakorlatilag teljhatalmat adna a Hiller István vezette tárcához tartozó Oktatási Hivatal (OH) kezébe. Az intézmény bezárásra ítélhetné a kis iskolákat, míg más intézményeket arra kötelezne, hogy a létszám betelte ellenére még több diákot vegyenek fel.
Az esélyegyenlőségi törvény az említetteken kívül még két fő elemet, a pályakezdő pedagógusok béremelését és a hátrányos helyzetű gyerekek óvodába járatásának pénzbeli ösztönzését tartalmazza. A Fidesz szerint mindegyik jogszabályrész kidolgozatlan, és alig tartalmaz konkrétumot. A törvény az oktatási minisztert hatalmazná fel a számszerű részletek kidolgozására. Az ellenzéki párt úgy látja: a kisebbségi kormány megpróbál mindent rendeleti szinten szabályozni, hogy így kikerülje a parlamentben többségben lévő ellenzéket. A törvénycsomagról június elején szavaz az Országgyűlés.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
