Cserép László fesztiváligazgató elmondta, hogy mintegy negyven kiadó terméséből ad hétfő estig bőséges kínálatot Balatonfüreden, a kikötő és a híres Tagore sétány szögében felállított pavilonsor. Spiró György Kossuth-díjas író köszöntötte a város könyvkarneváljának látogatóit. Őszintén fájlalta, hogy a legújabb nemzedékekben megcsappant az olvasási kedv, ám egyetemi oktatóként azt tapasztalta, hogy nagyon sok minden múlhat a középiskolai tanításon. A balatonfüredi Lóczy gimnázium azon kevés iskolák közé tartozik az országban, ahonnan felkészült, tájékozott, olvasott gyerekek érkeznek az egyetemekre – mondta az író. Nem mindennapi irodalmi csemege, rendkívüli színészi teljesítmény volt a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasó színpadának előadása. Füst Milán rejtélyes múzsája című dokumentumjátékát Petrányi Ilona állította össze, Deák Krisztina rendezte a költőóriás levelezéséből. Kulka János és Tóth Ildikó színművész felejthetetlen előadással ajándékozta meg a balatonfüredi közönséget.
Pénteken Bóka István, Balatonfüred polgármestere köszöntötte a szép számmal megjelent embereket, akik a korai kánikulában elzarándokoltak a Tamáshegyi út 24. szám alatti Ferencsik János-villához, ahol felavatták a kétszeres Kossuth-díjas karmester emléktábláját. Illényi Katalin, Ferencsik János unokahúga gondozza a házat. Ferencsik János az ő nagymamájának házában tett látogatások és nyaralások során szeretett bele e festői környékbe. Végtelenül hálás, hogy Balatonfüred polgármestere szívügyének tekintette az emléktábla felállítását, amelyet Kocsis Zoltán zongoraművész avatott fel. A világhírű muzsikus Ferencsik- esszéje már olvasható a Tempevölgye című folyóirat első, mutatványszámában. Cserép László, a balatonfüredi fesztivál főrendezője és Bóka István polgármester a Silver Hotel konferenciatermében tartott bemutatón a füredi könyvhét fénypontjaként értékelték a lapot. Joggal, abban a korszakban, amikor lépten-nyomon szűnnek meg folyóiratok, egy Balaton melléki kisváros nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy először kéthavonta megjelentessen egy kulturális, művészeti tudományos folyóiratot. Az első szám anyagát főként a füredi a Salvatore Quasimodo költői és a Bertha Bulcsú prózaírói verseny győzteseinek műveiből válogatott a két szerkesztő, Praznovszky Mihály irodalomtörténész-főszerkesztő és Cserép László szerkesztőségi titkár.
Szombaton és vasárnap a pesti Vörösmarty téren sokan megfordultak a Széphalom Könyvműhely sátránál, ahol Mezey Katalin gyűjteményes verskötetét, Jókai Anna a Jákob lajtorjája című regényének tizedik kiadását dedikálta, de szép számmal látogattak el Temesi Ferenchez, aki az Amszterdam stb., Ambrus Lajoshoz, aki a Lugas – more patrio, és L. Simon Lászlóhoz, aki a Japán hajtás című kötetét és annak CD-változatát dedikálta. A Hungarovox Könyvkiadó sátránál Madarász Imre irodalomtörténész Kultusz, vita feledés című kötete bizonyult a hétvége egyik slágerének. Az olasz irodalom és kultúrtörténeti kötet azt vizsgálja, hogy milyen utóélete lehet egy klasszikus vagy modern írónak, illetve életművének. A Hungarovox edíciójában jelent meg Kaiser László Elfogult beszélgetéseim című kötete, amelyben huszonkét esztendő interjútermése szerepel. Az első 1984-ben készült Gyurkovics Tiborral, az utolsó 2006 decemberében Nemeskürty Istvánnal. Tóth Erzsébet költő ezúttal prózai írásokat tartalmazó Szívhangok című könyvét dedikálta. A könyv java részét tárcák és publicisztikát teszik ki, és egy március 15-i beszéd. – Soha nem hittem abban, hogy a költő ne politizáljon, természetes igénnyel fordulok az ország ügyei felé – mondta Tóth Erzsébet. Kovács István költő a Széphalom Könyvműhelynél megjelent A barátság anatómiája című könyve a magyar–lengyel kapcsolatok történetét tárja fel a kiegyezésig. A következő kötet – a huszadik századi lengyel kapcsolatokról – egy éven belül megjelenik. A legnépszerűbb kötetnek Varga Zoltán Valahogy mindig félúton című életrajzi regénye bizonyult. A volt FTC-labdarúgó a hazaszeretetről, a családról, a hűségről mond el örök érvényű gondolatokat. Könyvét még ma délután kettőkor és háromkor is dedikálja a Püski-sátorban.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben